2013. február 28., csütörtök

Múltidéző képek

Na, ma én vagyok Ego Anyu, ugyanis megkértem, na jó, utasítottam azuramat, hogy menjenek el a gyerekekkel a Mamáékhoz, hogy én 2 órát egyedül lehessek, csendben, magányban, magamnak. A férjem anyira nem volt boldog, de a gyerekek biztos, hogy jól ellesznek, hiszen a Mamáék akár fejen is állnak, ha a Nagy azt kéri. Szerencsénk van a nagyszülőkkel, mert imádják az unokákat és minden percnek örülnek, amit velük tölthetnek, így ha nekem dolgom van, nem kell azt éreznem, hogy leterhelem őket, sőt... ! Amikor a Nagy még kicsi volt, mindig borzasztóan megviselt, ha másra hagytam, de aztán megtanultam, hogy egy Anyának is szüksége van olyan időre, amit önmagára szán, ráadásul a gyerekek így új helyen, új szabályok között, más korcsoporttal új tapasztalatokat szerezhetnek. Az egyik ismerősöm mondta egyszer és szerintem nagyon igaza van: miért gondoljuk azt, hogy csak nekünk van elegünk néha a gyerekeinkből, nekik is elegük lehet belőlünk! Mint írtam már, én nem vagyok Mártír Anyu és ezt nem szégyellem! Próbáltam az lenni, de egy percig sem bánom, hogy nem sikerült! Nekem így teljes az életem: gyerekekkel, munkával, házimunkával és önmagammal, sütivel.
A sütikről jut eszembe, jön a tavasz, fogynom kell!!!! Nincs rajtam sok plusz, de ahhoz pont elég, hogy megkérdezzék: jön a harmadik? Én meg továbbra sem akarok börtönbe menni, mert a 10. ilyen kérdésnél már szakadna a cérna... :) Szóval most 3 süti helyett csak egyet eszek, ami már egy lépés, a 10 milliárdból...
Ma Anyukám csodálatos palacsintájával üdvözöltem a tavaszt (jól van na, majd hétfőn kezdem a fogyókúrát... valamelyik hétfőn...:), sétáltunk a Picikével egy nagyot, akinek ma már a mózeskosarát le kellett cserélni, mert már annyit nőtt, hogy kell neki a sétálós verzió... Nagy bánat ez, mert nem rég még a pocimba volt, most meg úgy ül, mint a nagyok! :( Miért nőnek ilyen gyorsan?????
Szóval Anyukámnál voltunk, akinek nem régen volt a névnapja és gondoltam megmutatom nektek is, hogy mit kapott. A képkeretnek története van, ami egy kicsit a jellememről és a képességeimről is képet ad.... Szóval történt, hogy az öcsém novemberben 30. éves lett és gondoltam készítek neki egy képet a falra. Na, már majdnem el is készült, amikor sikeresen ráléptem az üveglapra, ami csodálatosan darabjaira hullott, így gondoltam, majd kitalálok valamit, mielőtt belegondolok, hogy mennyibe is került az a sz....! Na, akkor legyen belőle Anyukámnak családfa, üveg nélkül, majd szép lesz úgy is! Hát nem lett.. és kari ajándék sem lett belőle, mert nem lettem vele készen... Hogy mi lett a lapból, ami megmaradt, hamarosan megmutatom nektek!
Így vettem egy még drágább keretet, de azzal sem lettem kész időben. Anyukámnak azért megmutattam félkészen, aki hát finoman szólva sem mutatott nagy lelkesedést! De, február 19-én megembereltem magam és neki estem. Lefestettem az egész lapot repesztőlakkal, majd krém színű akrill festékkel, így kicsit antikosabb lett. Aztán elrendeztem a képeket, némelyeket csipkével kiemeltem, majd virágokkal díszítettem és felkerül majd a "titkos" vizes piskóta és tejfölös pogácsa recept is. Az egész nagyon szép lett, azonban csak miután átadtam, akkor derült ki, hogy az egészet fordítva csináltam, így most már csak azt kell kitalálni, hogy megy fel a falra... Hát ilyen vagyok én...
Bugactól rendeltünk még egy falidíszt, ami nagyon jól mutatott az általam már kidobásra szánt, de anyukám által megtartott régi tányérok között. Viszont ha már megtartottuk, akkor legalább egyedi elrendezésbe akartuk feltenni, így lett a szív alak, mihez tökéletesen passzol az otthon, édes otthon felirat. Persze a konyhának is története van. Úgy gondoltuk, hogy anyu 60. születésnapjára kap egy vízmelegítőt a konyhába. Na, de nekünk ez sem ment egyszerűen. Kiderült, hogy ki kell bontani a falat, mert valahol elfolyik a víz. ha már bontunk, új falicsempe, ha már új falicsempe, új szín, tehát festés. De akkor már a szekrényeket és a kamrát is átkellett festeni. Hát, anyu finoman szólva sem volt túl boldog... Közben én megszültem a babyt, az ő kezét begipszelték, így 2 hónapig kupi, kupi és kupi mindenhol, a nemlétező pénz meg csak folyt mindenfelé... Így szülés után 2 hónappal én már ott festettem nála, hogy ne lássam a szomorúságot az arcán. Aztán hamar végeztünk, sk minden, nagyon szép lett az eredmény! Kiderült az öcsémről, hogy szorult bele is egy kis kreativitás, mégha nem is sok, de hogy ezt mikor fogja újra megmutatni, azt nem lehet tudni! Merthogy a képkeretnek az ő keze által kellene felmásznia a falra. Elmélkedni elmélkedik, mint minden pasi, de aztán valószínűleg a húgom fogja feltenni...:)
na, jöjjenek a képek:





ui.: ez volt a 99. bejegyzés....
A 100. ajándékot tartogat majd:)

2013. február 25., hétfő

Kabócás társasjáték

A hétvégén ismét "csodás" volt az időjárás. De én, mint optimista ember, napszemüvegben indultam el Miskolcra, a Kocsonya fesztiválra, pedig csak esernyőre és gumicsizmára lett volna szükség... Úgy eláztunk, hogy azt öröm volt nézni, ráadásul az eső miatt alig láttunk vmit, venni meg nem mertünk semmit, mert egy nagyobb kürtöskalács pl.: 1000 Ft volt! A rendezvényről így nem is tudok véleményt alkotni, így kénytelen leszek jövőre is elmenni:)

Itt szeretnék gratulálni a Bloggerina nyerteseinek, Limarának és Levendula lánynak, akik a legjobbak, nagy kedvenceim és nagyon örülök, hogy a zsűri őket választotta!!!!

Tegnap szuper anyut játszottam és a "cseppem" érdekében 1 órát sétáltam vele az esőben, hogy jól kialudja magát! Végülis, már úgy belejöttem az elázásba, hogy akár Londonba is költözhetnék...
Aztán találtam egy jó kis bögrés süti receptet, amit itt találtam: http://foznijo.blog.hu/2009/04/13/kakaos_bogres_suti
Én feldobtam még egy kis reszelt narancshéjjal és a tetejét is leöntöttem csokiszósszal, amibe szintén reszeltem narancshéjjat. Nagyon finom volt és nem kellett mérickélni, meg ezer edényt elmosogatni utána. Nagyon finom lett!



 


Aztán késő délután Lilivel úgy döntöttünk, hogy készítünk egy társasjátékot. Volt itthon egy zöld karton, formalyukasztóval lyukasztottunk egy csomó virágot+pillangót, Lili rajzolt még mellé és kész is volt! Itt jegyezném meg, hogy nekem nincsennek ilyen formalyukasztóim, kölcsön kaptam, így, mint hátrányos helyzetű, örömmel fogadom az ilyen jellegű felajánlásokat!
A társasjáték készítését mindketten borzasztóan élveztük és Lilit ritkán látom ilyen szeretettel nézni egy játékra! Akármit kértem tőle, meg csinálta, de azért mindig tette egy-két csípős, felnőttes megjegyzést pl.: jaj, nekem annyi dolgom van! , hogy érezzem a törődést, de láttam rajta, hogy negyon tetszik neki, hogy részese lehet egy új játék megalkotásának. Most amúgy sem lenne pénzem, hogy társast vegyek és így olyan lesz, meg annyi, amilyet csak akarunk és még megszakadni sem kellett. A figurák kupakok, a mezők virágok, pillangók és saját rajzok, de aki nem akar vágdosni, meg ragasztani, elég, ha rajzolja a gyerkővel, az is lesz ilyen szép és érdekes! A lényeg, hogy beszéljétek meg előre, hogy merre menjen a pálya, hol legyen a start és a cél és hogy mi a története a játéknak. a miénknek a következő:
Kabóca és Manócska a Szivárvány úti Óvodából haza indulva, elhtározzák, hogy elmennek hintázni. Azonban ahhoz, hogy oda eljussanak, át kell kelni a kis patakon, meg kell állni az otthonukban uzsonnázni, át kell kelni egy óriás szivárványon, fel kell mászni a fára stb. A végén a hintára ül az első beérkező, de addig nem tud hintázni, amíg a másikuk oda nem ér. Így mindenki nyer:)
Tegnap még úgy játszottuk, hogy a kis pillangón egyet előre, a nagyon kettőt előre, a többi helyen pedig meg kellett állni pihenni. Van létránk is, meg csúszda, este pedig a fa alá kerül néhány alma is. Lili rajzolt kártyákat is, amikre olyanokat fogunk írni, hogy pl.: sorold fel az évszakokat, a címed, mit eszik ez vagy az stb. Ovis kérdések, ovisoknak. Mivel ő még nem tud olvasni, ezért ő majd feladatokat jelölhet ki nekem, pl.: csiklandozz meg, állj fél lábra stb. Ha iskolás lenne, akkor az aktuális tudásanyagot kérdezném így ki, játékos formában, mert így talán jobban megjegyezné. Mivel még a zsámokat írott formában nem ismeri, ezért az útvonalat is kijelöltük, hogy tudja, melyik miután jön. Jó volt vele játszani, kedves játék:) A tárolása is könnyű, hiszen csak összetekerjük és kész.
Azt hiszem, nem ez volt az utolós társas, amit együtt készítettünk...:)
 




 
 

 

2013. február 22., péntek

Húsvéti kézműves ötletek

Összegyűjtöttem néhány kézműves ötletet Húsvétra, fogyasszátok egészséggel!
Sajnos én is a legtöbbet úgy találom, hogy az adott oldal is bemásolta valahonnan, így elnézést a kedves és szuper ügyes alkotóktól, hogy nincsennek megemlítve, de érezzék azt a csillagos ötöst, amit tőlem kapnak:) Húsvéti ötleteket találtok még a blogomon és hamarosan jönnek a saját kreálmányok is.
Fénykép: Húsvéti nyuszi wc papír gurigából




Fénykép: NyuszikFénykép: Húsvétra, tyúkok!Fénykép: Bár még havas a táj, de már várjuk a tavaszt: húsvéti nyuszi és csibe - tojástartóból

Fénykép: Állatok húsvétra


Hóvirágok

Jaj, olyan jó újra itt ülni és blogot írni, olyan boldoggá tesz!!! sajnos mostanában közel harcot kell megvívnom a gépért, amiből rendszeresen én kerülök ki vesztesen... Majdnem olyan ez, mint a harc, amit a sütikkel szemben megvívok naponta, csak az a különbség, hogy ott viszont MINDIG a süti győz! Már most azon gondolkodom, hogy mit süssek, pedig még nincs 8 óra, ráadásul tegnap is sütöttem, igaz, csak cukkinis-sajtos muffint. Nem édes, de mosogatni kell utána...
Tegnap a Játszóházba osmét nagyon jó volt, kezd a második otthonunká válni. Apa is csatlakozott és bemutatkozott, mint Szuper Apu, ugyanis amíg a munkamániás Anya (vagyis én) kézműveskedtem a többiekkel, takarítottam és intézkedtem, ő nagyon jól eljátszott a gyerkőkkel. Sokszor lelkiismeretfurdalásom van amiatt, hogy mindig több lovon ülök egyszerre, pedig csak egy feladatom lenne most... Egyszerűen tombol bennem a tettvágy, nem enged pihenni és mindig új, meg új hegyeket akarok megmászni. Pedig csak le kellene ülni pihenni és nagyokat játszani. Ha végre meleg lesz, több lesz a játszótér és a séta, már alig várom!!!! Már pont elég volt a télből...
Kabócáimmal tegnap hóvirágokat készítettünk papírból. Az ötletet a neten találtam és nagyon megtetszett. Aztán ha már ott voltam, össze is gyűjtöttem néhány hóvirágos ötletet nektek, hátha kedvet kaptok ti is hozzá.


 Mi úgy készítettük, hogy sablon alapján zöld kartonra átrajzoltuk a mintát, kivágtuk, majd a fejrésznél úgy ragasztottuk össze, hogy már közte volt a kis fehér virág is. A karton elég nehezen ragadt össze, kivágni sem egyszerű, de olyan szép az eredmény, hogy érdemes foglalkozni vele. Mi a munkákat felragasztottuk egy sajtos dobozra és raktunk rá vattát is, mintha hó lenne. Olyan szépek!!!!!!!!
Hajtogatott hóvirág is készült és egy sima színező is hirtelen képeslapként kezdett funkcionálni Dudás Annácska jóvoltából.
Ötletek a netről: