Koszorú sok rózsával

Úgy örültem, amikor a barátnőm névnapjára kézzel készült ajándékot kért, mert az az igazság, hogy már nem okoz akkora örömet a vásárlás, mint régen, amihez gondolom nagyban hozzájárul, hogy a pénztárcám egyre soványabb. Gondolom drasztikus fogyókúrába kezdett, hogy beleférjen a kis piros táskámba:) Szóval most nem jándékok után kajtatok boltról-boltra, csupán a Papírboltba kell elmennem az alapanyagokért. Reni egy őszi ajtódíszt kért, amit ugyebár már készítettem nem is olyan rég, így gondoltam, hogy megy majd, mint a karikacsapás! Szerdáig elment a hét a festés utáni takarítással, amivel persze közel sem vagyok még kész, de gondoltam, hogy majd csütörtökön ripsz-ropsz összedobom a koszorút és még a szekrények belsejében is elmerülhetek. Kitaláltam, hogy lesz rajta filcrózsa, meg vmi természetes, egy kis masni és kész is. Eredetileg türkiz-barna párosítás lett volna, de nem találtam türkiz filcet, így maradtam az ősz színeinél. Jó szokásomhoz híven bebugyoláltam vászonnal a szalmakoszorút, rögzítettem pici gombostűvel, majd kezdtem a filcrózsákkal. Ez kb. egy-másfél órát vett igénybe, mondom még belefér legalább egy szekrény. De aztán jött az alkotói válság. Pakoltam így, pakoltam úgy, de sehogy sem tetszett az eredmény. Mire észbe kaptam, már az esti színházra(!) kellett volna már készülődnöm és ez a drága koszorú még sehol nem tartott... Sajnos az ihlet a darab alatt sem jött meg, gondolom azért is, mert ezer éve nem voltunk kettesben azurammal:) meg még kb. 500 emberrel...

Éjszaka megint alig aludtam, mert ezek a jányok vmiért úgy gondolják, hogy én oda vagyok a kialavatlanságért, de most nem panaszkodhatom, mert csak háromszor kellett kelnem... Délelőtt Baba-mama klub volt, de még előtte próbálkoztam a oszorúval, persze el is késtem innen is, megint. Mind hiába, ez a drága koszorú csak nem akart összeállni!!!! Ebéd után a délutáni foglalkozásra kellett volna készülnöm, ehelyett a koszorún dolgoztam, így nem győztem szégyenkezni, hogy mivel mertem ma kiállni az anyukák elé... Ráadásul annyira fáradt voltam, hogy arra szavak nincsennek. Picike közben gondolta, hogy feldobja a napomat és cirka 15-20 perc alatt (persze indulás előtt, már így is késésben) letekerte az összes WC papírt, kivette a fogkeféket, szétkente a tápit a frissen felmosott (na jó, amjdnem frissen) padlón, jóízűen rágcsázta a WC papírt galacsint a szájában és még pakolni is elkezdett... Hát, nem voltam ideges, de tényleg nem... A játszóházba késve érkeztem, teljesen szétesve és ott sem voltam a toppon, főleg, hogy a Picike az oldalamra nőtt és nem hagyott dolgozni! Nem haragszom én rá emiatt, csak rosszul érzem magam a családok előtt, akiknek jó programot ígértem, erre csak egy szétesett, gondolkozni sem képes nőszemélyt láthattak. Aztán történt valami, ami nagyon, de nagyon jól esett! Az egyik anyuka a foglalkozás végén a porszívót kérte, a másik az asztalokat rakta rendbe, egy harmadik sepregetett vagy pakolt és azuram is megjelent azzal a hírrel, hogy elmosogatott és a pizza az asztalon! Tudjátok ez milyen volt? Mint amikor a hideg, szürke, esős napok után egyszercsak kisüt a nap és egy csodás szivárvány jelenik meg az égen csak is kizárólag neked! Én sok mindent elbírok és megcsinálok, de ha elfáradok, akkor sajnos nagyon elfáradok, szinte elhagyom magam! És az, hogy ezek a drága emberek (mellesleg ha mégegyszer szidom azuramat, emlékeztessetek erre a posztra. Tehát kb. holnap reggel 10-kor:) minden kérés nélkül a segítségemre siettek és nem azt várták, hogy majd ezt is én oldom meg, na ez nekem mindennél többet ért ma!!!! nem is tudom, hogy pl. azuram és az Anyukám nélkül hogy tudnék létezni, ennyi mindent csinálni és hogy hogy érdemeltem meg az ő feltétlen elfogadásukat, amikor néha én vagyok a hétfejű sárkány?! Hogy hogy lehetne megköszönni, hogy minden rendezvényemen ott vannak és mindent megtesznek azért, hogy az én munkámat megkönnyítsék? Nagyon szerencsés vagyok, mert olyan családom és barátaim vannak, akik miatt örökké hálás leszek a sorsnak!!! Ettől boldogabb már csak akkor lehetnék, ha ma végre átaludhatnám az éjszakát... De ne álmodozzunk, inkább mutogatok nektek és nem csak a koszorút:)

 

Készült ugyanis egy-két új dolog is az AgnesS Design termékpalettájára, de sajnos még annyi, de annyi minden van bennem, amit meg akarok valósítani, hogy a végén azt veszem észre, hogy nem mosogatok minden nap... jajj, hogy tudnám én azt elviselni? :))))))))))))

Ilyen lett...

de volt egy ilyen terv is

Az első pirografos felíratom erre a csodás névtáblára

és az első karkötőm...

na, meg az eslő kulcstartóim...

És persze volt megint doboz is, tele sütivel

és egy táblácska egy igazi kisangyalnak

Névtáblák gyerekeknek sk

jaj, az sk-ról megint valami kaja jutott az eszembe, mondjuk a sütitorta...:)

Történt ugyanis, hogy itt volt Gubanc és Bugac és elkezdtünk arról beszélgetni, hogy fogyni kellene, mert hát jön a tavasz, már nem lehet azt mondani, hogy csak vastag a pulcsi... Beszélgettünk az update módszerről is, ami nekem azért tetszik, mert délelőtt engedélyezi az édességet és az kell! Aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve középre raktuk a kezünket (mint az oviban) és fogadalmat tettünk, hogy attól a perctől kezde indul a fogyókúra és elérjük az álom súlyt. Rajtam nincs sok, hamar le is megy, ha oda figyelek az étkezésemre, csak az a baj, hogy mindig beképzelt leszek, ha már kicsit laposabb a hasam és rögtön sütök egy-két dolgot, amit persze önfeláldozóan egyedül is képes vagyok befalni... Szóval az én feladatom, hogy meg is tartsam a súlyom, ami nem lesz egyszerű! Ebéd után majd megőrültem egy habosbabos sütiért és este is majdnem elcsábultam egy szelet kenyérre virslivel, de erős vagyok, mint a vizes ropi, így egyenlőre kitartok. Teszem ezt 24 órája, de azért ez is valami...Készülök futni is, de ahhoz még kell egy kis akaraterőt gyűjteni! Egyébként Bugac tűnt a leggyengébb láncszemnek a történetben, mert láttam rajta, hogy a fogadalom közben is a lasange-ra gondol:) Ez a fogyás központi kérdés szerintem sokaknál tavasszal, de én csak egyet kérek: ne éhezzetek!!! A legnagyobb baromság, a ma csak egy almát ettem stb., mert attól te is szarul vagy és a szervezeted sem bírja! Több zöldség, gyümölcs, kevesebb hízlaló és ha megkívánod az óriás táblás milka csokit (csorog a nyálam...), ne nyomd be az egészet, csak egy keveset, azíze kedvéért. na, meg valóban meg kell mozdulni, tetszik/nem tetszik!

A fogyikúrát motiválja a hugicám blogja, ami most indult, de szerintem nagyon jó! Kövessétek őt is és lassan meg lesz az egész család, meg a lakáscím. www.fittesegeszsegesleszek.blogspot.hu

Szóval most ritkábban lesznek süti receptek és mivel azokos telefonom épp buta lett és szerelőhöz került, így még a kézműves képek is kétségesek, de igyekszem megoldani ezt is! Újra rám tört az alkotási őrület! A héten már 2 mesét írtam, elkezdtem a kaspóimat és sütisdobozaimat tápszeresdobozból és van egy csomó ötletem az egyesületre is!

A Picike közben megtanult tapsolni és pápázni és egész nap gyakorol, zabálnivaló! Kis husigolyó, egész nap csak enne! ha meglát valakinél valami ehetőt, azonnal ott terem és kihúzza magát, kiabál és a nyálát csorgatja:) Fogalmam sincs, hogy kire üthetett... :) A Nagy meg anyukásat játszik, ami olyan édes... Nagy gondossággal ápolja a babáját, úgy, ahogy tőlem látja, amitől én iszonyatosan meghatódom! Hiába, velük teljes az élet, vagyis ők az ÉLET...:)

Na, lássuk, mi készült mostanában. Az egyik kedves ismerősöm varrt nekem és cserébe ígértem neki valami kézművest. Ő csak egy képet kért virágokkal a kislánya szobájába, de én tovább gondoltam és névtábla lett belőle. A fa alapot 280 Ft-ért vettem, ami szerintem elég kedvező ár, de aki nem tud ilyet szerezni, szerintem kartondobozra is megpróbálhatja elkészíteni, csak adjon egy világos alapszínt pl.: fehéret. A minta dekupázsolva van, amit biztosan sokan ismertek, de leírom, hogy én hogyan készítem. Bár lehet, hogy valamelyik bejegyzésben már szerepelt, de sajnos néha azon is gondolkodnom kell, hogy milyen nap van, ezért bocs, ha már mehosztottam korábban is...A kiválasztott szalvétát (ami nálam több óra is lehet:), levágom az adott méretre és leszedem a két alsó réteget. A felületre néhány ponton teszek a dekupázs ragasztóból rögzítés céljából, majd óvatosan rá helyezem a szalvétát. Ha jó helyre raktam, akkor a közepétől kifelé haladva elkezdem festegetni a ragasztóval a szalvétát figyelve arra, hogy ne szakadjon, vagy gyűrődjön. Általában keményebb, erre a célra alkalmas ecsetet használok, amit azonnal ki is mosok, ha végeztem, különben ki is dobhatom, mert megkeményedik és használhatatlanná válik.

A Violettás szalvéta az egyik nagy kedvencem, annyira csodálatosan színes és vidám! Ezt feldobtam még lézerezüsttel, ami egy új anyag a piacon (nem lehet betépni tőle!). Tiszta csillám az egész, kislányos anyukáknak kötelező! Nálunk 500 Ft körül volt az ára, ami nem sok, cserébe a csillogásért:) A fiús kicsit egyszerűbb lett, de talán így is szép. Sajnos a csajos dolgokban vagyok otthon... A neveket csak simán kinyomtattam, de ha tudnék ilyen szépen írni, biztos, hogy kézzel írtam volna fel. Nyomtam még egy két virágot, melyek kicsit térbeliek, így kiemelkednek a többiek közül.Hamarosan készítek a lányaimnak is, mert megtetszett nekik is.