Múltidéző képek

Na, ma én vagyok Ego Anyu, ugyanis megkértem, na jó, utasítottam azuramat, hogy menjenek el a gyerekekkel a Mamáékhoz, hogy én 2 órát egyedül lehessek, csendben, magányban, magamnak. A férjem anyira nem volt boldog, de a gyerekek biztos, hogy jól ellesznek, hiszen a Mamáék akár fejen is állnak, ha a Nagy azt kéri. Szerencsénk van a nagyszülőkkel, mert imádják az unokákat és minden percnek örülnek, amit velük tölthetnek, így ha nekem dolgom van, nem kell azt éreznem, hogy leterhelem őket, sőt... ! Amikor a Nagy még kicsi volt, mindig borzasztóan megviselt, ha másra hagytam, de aztán megtanultam, hogy egy Anyának is szüksége van olyan időre, amit önmagára szán, ráadásul a gyerekek így új helyen, új szabályok között, más korcsoporttal új tapasztalatokat szerezhetnek. Az egyik ismerősöm mondta egyszer és szerintem nagyon igaza van: miért gondoljuk azt, hogy csak nekünk van elegünk néha a gyerekeinkből, nekik is elegük lehet belőlünk! Mint írtam már, én nem vagyok Mártír Anyu és ezt nem szégyellem! Próbáltam az lenni, de egy percig sem bánom, hogy nem sikerült! Nekem így teljes az életem: gyerekekkel, munkával, házimunkával és önmagammal, sütivel.

A sütikről jut eszembe, jön a tavasz, fogynom kell!!!! Nincs rajtam sok plusz, de ahhoz pont elég, hogy megkérdezzék: jön a harmadik? Én meg továbbra sem akarok börtönbe menni, mert a 10. ilyen kérdésnél már szakadna a cérna... :) Szóval most 3 süti helyett csak egyet eszek, ami már egy lépés, a 10 milliárdból...

Ma Anyukám csodálatos palacsintájával üdvözöltem a tavaszt (jól van na, majd hétfőn kezdem a fogyókúrát... valamelyik hétfőn...:), sétáltunk a Picikével egy nagyot, akinek ma már a mózeskosarát le kellett cserélni, mert már annyit nőtt, hogy kell neki a sétálós verzió... Nagy bánat ez, mert nem rég még a pocimba volt, most meg úgy ül, mint a nagyok! :( Miért nőnek ilyen gyorsan?????

Szóval Anyukámnál voltunk, akinek nem régen volt a névnapja és gondoltam megmutatom nektek is, hogy mit kapott. A képkeretnek története van, ami egy kicsit a jellememről és a képességeimről is képet ad.... Szóval történt, hogy az öcsém novemberben 30. éves lett és gondoltam készítek neki egy képet a falra. Na, már majdnem el is készült, amikor sikeresen ráléptem az üveglapra, ami csodálatosan darabjaira hullott, így gondoltam, majd kitalálok valamit, mielőtt belegondolok, hogy mennyibe is került az a sz....! Na, akkor legyen belőle Anyukámnak családfa, üveg nélkül, majd szép lesz úgy is! Hát nem lett.. és kari ajándék sem lett belőle, mert nem lettem vele készen... Hogy mi lett a lapból, ami megmaradt, hamarosan megmutatom nektek!

Így vettem egy még drágább keretet, de azzal sem lettem kész időben. Anyukámnak azért megmutattam félkészen, aki hát finoman szólva sem mutatott nagy lelkesedést! De, február 19-én megembereltem magam és neki estem. Lefestettem az egész lapot repesztőlakkal, majd krém színű akrill festékkel, így kicsit antikosabb lett. Aztán elrendeztem a képeket, némelyeket csipkével kiemeltem, majd virágokkal díszítettem és felkerül majd a "titkos" vizes piskóta és tejfölös pogácsa recept is. Az egész nagyon szép lett, azonban csak miután átadtam, akkor derült ki, hogy az egészet fordítva csináltam, így most már csak azt kell kitalálni, hogy megy fel a falra... Hát ilyen vagyok én...

Bugactól rendeltünk még egy falidíszt, ami nagyon jól mutatott az általam már kidobásra szánt, de anyukám által megtartott régi tányérok között. Viszont ha már megtartottuk, akkor legalább egyedi elrendezésbe akartuk feltenni, így lett a szív alak, mihez tökéletesen passzol az otthon, édes otthon felirat. Persze a konyhának is története van. Úgy gondoltuk, hogy anyu 60. születésnapjára kap egy vízmelegítőt a konyhába. Na, de nekünk ez sem ment egyszerűen. Kiderült, hogy ki kell bontani a falat, mert valahol elfolyik a víz. ha már bontunk, új falicsempe, ha már új falicsempe, új szín, tehát festés. De akkor már a szekrényeket és a kamrát is átkellett festeni. Hát, anyu finoman szólva sem volt túl boldog... Közben én megszültem a babyt, az ő kezét begipszelték, így 2 hónapig kupi, kupi és kupi mindenhol, a nemlétező pénz meg csak folyt mindenfelé... Így szülés után 2 hónappal én már ott festettem nála, hogy ne lássam a szomorúságot az arcán. Aztán hamar végeztünk, sk minden, nagyon szép lett az eredmény! Kiderült az öcsémről, hogy szorult bele is egy kis kreativitás, mégha nem is sok, de hogy ezt mikor fogja újra megmutatni, azt nem lehet tudni! Merthogy a képkeretnek az ő keze által kellene felmásznia a falra. Elmélkedni elmélkedik, mint minden pasi, de aztán valószínűleg a húgom fogja feltenni...:)

na, jöjjenek a képek:

ui.: ez volt a 99. bejegyzés....
A 100. ajándékot tartogat majd:)

Karácsonyi készülődés

Decemberben Bolhapiacot szervezünk és úgy gondoltam, kipróbálom, kelendő-e a kreativitásom. Készítettem néhány koszorút, képet és egy órát is, de lesz még narancslekvár főzés és karácsonyfadísz készítés is. Az az igazság, hogy nálam nem az alkotó munkát kellene megfizetni, hanem azt, hogy utána összepakolok.... Iszonyatos káosz volt itthon két napig, de szerencsére türelmes férjem van, így nem cserélt le egy háziasabb menyecskére:) Imádom én a házimunkát, de most úgy érzem, hogy beleőrülök az egész napos pakolásba, takarításab, vasalásba stb. stb. stb. DE: az alkotómunka kikapcsol és feltölt egyszerre, így magasról teszek a rendtlenségre:)

Nem volt időm lépésről-lépésre fotózni, így csak eredményt láthattok és talán nem is kell megmagyarázni az elkészítését, hiszen ránézésre megmondható, hogyan készültek.

A koszorúkhoz szalmakoszorú alapot használtam, mert egyrészt nagyon olcsó (190 Ft/db), másrészt itt nem is volt más per pillanat.... Mivel piros pöttyös mániás vagyok, így készült két igazán egyedi karácsonyi koszorú, ami valószínűleg csak nekem tetszik majd, de legalább nekem NAGYON!!! A díszítő virágok egyébként vattakorongok, amit gombostűvel rögzítettem.

Kellett egy kaspó is....

Meg egy kis ez+az...

saját ötleteim

Festés kicsit másképp! Miért is ne? Menjünk le a földre, fessünk azzal, ami a közelünkben van és hagyjuk a gyermekek kreativitását érvényesülni szabadon!

Hamarosan kaptok útmutatót is, na meg szerkesztést is, de most rajtam lóg az álmos gyerekem, így mennem kell...

Virágmanó

Nagyon egyszerű elkészíteni ezt a képet és aztán szép ajándék lehet belőle. A kreatív hobbí boltokban lehet kapni félbevágott cserepeket (valójában így gyártják őket), fagolyót és ilyen kis műanyag virágokat. A kép keretet feldíszíted (én lilla akrill festéket, szegő csíkot vagy mit és merített papírt használtam hozzá). A feles cserepet majd a golyót is ragasztópisztollyal oda ragasztod, ahol megfelelőlen találod és körberakod virágokkal.

Tündérmanó

Az IKEÁban vásárolt olccsófáin képkeretet lefestettem gyöngyházfényű akrill festékkel. Két színt használtam, egy bordót és arra kentem egy rózsaszínt. Aztán ráragasztottam ezeket a feles gönygöket.

A kép egy mintás zsebkendő volt eredetileg, de most a gyerekszoba dísze lett.

Kedves kép dekorgumiból
Ezt a képet még nagypocakkal készítettem a lányom kiságy fölé. Leginkább dekorgumit használtam, de a virág szára pl. spatulából volt, csak lefestettem. Az órához a hobby boltban vásároltam eszközöket, így a napocskám nem csak az időt mutatja, de még a szobát is díszíti. Egyébként az órát díszítheted szalvétatechnikával, festéssel vagy dekorgumival is és bármelyik korosztálynak szép ajándék lehet.

Hőmérő szalvétatechnikával
Mivel egy újszülöttnél még fontos a szoba hőmérséklete, ezért készítettem egy egyszerű, de mégis mutatós hőmérőt. Vettem egy fatáblát, rátettem egy szalvétát és az alját befestettem zöldre. Legközelebb olyat csinálok, aminek fa alakja van. A hőmérő lesz a fa szára, dekorgumiból pedig a koronája. Ezt aztán lehet évszakonként díszíteni.

Az első kis cipő
Fontosnak tartottam, hogy megőrizzük az első kis cipőt. A kép keretet lekentem először egy bézs színű akrill festékkel. Száradás után két réteg repesztő lakk következett, majd mikor az is megszáradt, lekentem fényes barna festékkel. A képtartót szalvétával díszítettem, majd ráragasztottam a kiscipőt. Egy kicsit komoly lett, de ti játékosabbra és színesebbre is csinálhatjátok. Eltudok képzelni egy olyat is, hogy a kép egy nagy részét szivárvány díszíti, az alap pedig halványkék vagy sárga.

Az első szülinap...

Kislányom első szülinapjára kapták a mamák ezt a képet. Semmi extra, hiszen csak lefestettem lilára a képkeretet, beletettem egy merített papírt és rá a fénykép. A kép érdekessége, hogy a láblenyomat is rajta van, így a 18. szülinapjára majd összehasonlíthatja, hogy mennyit nőtt a lábikója.

Lili-lak

A kislányom szobájában volt egy nagy, régi, csúnya szekrény. Úgy döntöttem, hogy a maradék tapétával bevonom és majd festek rá vmit. A ház formát még az óvodában megtanultam lerajzolni, így maradt ez. Bár a képen még elég félkész, mégis elmondható, hogy jól sikerült :) A festéshez akrill festéket vettem (a legolcsóbbat). Először a ház alapja készült el, majd a képkeretek és a szalvétaképek ablakait rajzoltam be. Aztán jött az alapozás- sárgára festettem a ház falát. Utána a szalvétaképek következtek, majd kaptak egy barna keretet. A többi ablakra készítettem kartonból keretet és ebbe kerültek a kisbarátok fotó (vagyis fognak majd kerülni...) Ha nem használnánk a szekrényt, akkor betennék neki egy kisaztal, széket, játékokat, polcokat és használhatná bunkernek. Szerintem iskolákban, óvodákban is lehet ezt alkalmazni és az ablakokban az odajáró gyerekek képei kerüljenek.

Képkeret-babyknek

Ez sem egy nagy was ist das?, hiszen a megvásárolt képkeretet lefestettem, majd rátettem a szalvétát és gyöngyökkel, szallaggal díszítettem. A babakocsit csillogós kontúrfestékkel (én csillámos ragasztónak hívom) körberajzoltam, így még szebb lett.

Álomtündér

Szintén a lányomnak készült ez a kép. Bár, mint álomtündér nem funkcionál valami jól, hiszen csak velem alszik jól, de a szobának szép dísze lett. Az alap egy funér lemez, amire karácsonyi szalvétát tettem. A képet dekorgumiból készítettem sablon alapján.