2013. április 24., szerda

Díjat kaptam:)

Jaj, hogy én hogy örülök!!! Ma láttam, hogy van egy új követőm, ami már boldoggá tett, de aztán láttam, hogy egy megjegyzéssel is megajándékozott! Nagyon ritkán kapok megjegyzéseket, így már ez is öröm volt, de aztán láttam, hogy ez a kedves Belli, az www.ablakom.blogspot.hu írója ajánlott nekem egy díjat! Hú, de boldog lettem!!! Olyan kedves dolog ez így bloggerek között és szerintem szuper, hogy vannak emeberek, akik nem versenytársat, hanem egy kedves "szomszédot" látnak a másikban! Szóval köszönöm, köszönöm, köszönöm és holnap eleget is teszek a kötelességeimnek, csak a Nagy még várja a meséjét, így mennem kell:) Addig dédelgetem magamban ezt a kedves kis képet:)
 puszipsuzipuszi






Szabályok:

1.Megemlítem,hogy kitől kaptam a díjat!
2.Felsorolok 4 bloggert, akinél 200-nál kevesebb a rendszeres olvasók száma!
3.Egy-egy kommentet hagyok a kiválasztott blogokon a díjazásról...!

Akiknek ajánlom:
1. Tesómnak, a www.fittesegeszsegesleszek.blogspot.com írójának, aki úgy döntött, hogy blogot kezd írni arról, hogy ő hogyan küzd meg a felesleges kilókkal. Bár ő nagyon csinos, így számomra érthetetlen a "koplalása", az írásai biztosan sokaknak erőt adnak, hogy neki lássanak az alakformálásnak.
2. Kedves barátnőmnek, Gabinak a www.franciacsomo.blogspot.hu írójának, aki gyönyörű keresztszemes hímzéseivel kápráztat el bennünket.
3. Kedves követőmnek, Dórinak, a www.pihepotty.blogspot.hu írójának, akinek zseniálisan kedves munkái vannak és szuper tehetséges!
4. Szintén egy kedves követőm, Ildi, aki valami olyasmivel foglalkozik, ami nálam a "vakfolt", vagyis a varrással, de ahogy elnéztem, ő igencsak ért hozzá! www.imadokvarrni.blogspot.hu

És ajánlanám még az én kedves, "öreg barátnémnak", www.mezeskalacs.blogspot.hu írójának, Ildinek is, aki három gyerkő, munka és egy kisebb állatfarm mellett csodálatos finomságokat készít!

Köszönöm neked Belli, hogy ezt megosztottad velem, mert általad elkezdtem kalandozni a bloggerek világában és hihetetlen, hogy mennyi fantasztikusan ügyes ember él ebben az országban:)

Kézzel festett matyós medálok sk. díszdobozzal

Kaptam felhatalmazást, hogy reklámozzam ezeket a csodálatos medálokat, így aki szeretne ilyet, írjon nyugodtan (sagnes81@gmail.com). 1100 Ft-os áron kaphatóak:) Én meg készítettem hozzájuk néhány díszdobozt, így aki ajándékba szánja pl.: Anyák-napjára vagy ballagásra, így is oda adhatja... (így 1800 Ft-ba kerülnek)
Hát mit mondjak, én imádom őket egytől-egyig:)














2013. április 20., szombat

Újabb matyós...

Jaj, végre itt a Tavasz!!! Erre több okból is rájöttem: 1. Végre, végre, végre süt a nap és sokat lehetünk a szabad levegőn; 2. túl vagyunk az első bográcsozáson, ami szakadó hóesésében nem lenne akkora buli 3. a szomszéd gyerek ezerrel döngeti a zenét a haverjaival és vadul alapoznak az esti partyra (na, nem mintha télen nem ezt csinálná, de most nyitva az erkélyajtó és így még hangosabbnak tűnnek) 4. egyre többen veszik észre, hogy ne a pulcsi volt vastag, hanem mégis van néhány plusz kiló és bőszen edzeni kezdtek 5. a gimis lányok, akik eddig sem voltak túlöltözve, most már mindennap rövidebb és rövidebb ruhákat vehetnek fel, elfelejtve, hogy a suliba igazából tanulni járnak és nem pasizni 6. aki eddig szimplán lusta volt, most ráfoghatja a tavaszi fáradtságra (na, én persze nem ilyen vagyok:) 7. kibújtak a cserebogarak, hogy rettegésben tartsanak 8. végre dolgozni megy azuram!!!! 9. a játszóterekre lassan ki lehetne tenni, hogy "teltház" 10. olyan hihetelenül csodálatos illatok és színek bombáznak egész nap, hogy úgy érzem, én is újjászületek minden nap!!! Sajnos van rá némi esély, hogy a napsütéses órák számának növekedésével a blogbejegyzéseim is ritkulnak majd, de mivel az oldalmegjelenítéseim száma ma mélypontra jutott, így azt gondolom, hogy az olvasók is aktívabbak a hidegebb időkben:)
Kiderült, hogy az update-eskünk leggyengébb láncszeme valójában én vagyok... Annyira szeretek enni, sütni-főzni, hogy számomra fizikai és lelki megterhelést jelentett lemondani az ételek adta élvezetről. Amióta elkezdtük, lehangoltabb és feszültebb voltam az átlagosnál, amit természetesen a drasztikus cukor megvonással hoztam kapcsolatba... Persze nem mondom, nem lenne rossz pótcselekvésként vásárolgatni járni, de sajnos Chalrles Simonyi még mindig nem jött rá, hogy valójában az elveszett lánya vagyok, akinek sűrgősen dollármilliókat kell adományoznia. Szóval úgy döntöttem, hogy megpróbálkozom az update sütivel, biztos az is finom! Igaz, még csak egyet készítettem el, de nagyon megrázó volt... Eheteő volt, nem mondom, dehogy boldogabb nem lettem tőle, az tuti! Ilyen zabos-almás "kókuszgolyót" készítettem Schorbert Norbert "receptje" alapján, de ahogy a süti, úgy a Norbi sem került közelebb a szívemhez. Holnap sütök valami finomat, de azt azért eldöntöttem, hogy csak módjával eszegetek belőle és a futásra is megpróbálom rávenni magam, mert van egy pár ruhám, amit szeretnék felvenni a nyáron!
Léna babának már barnult az arcocskája, amitől még szebb és édesebb! Túl vagyunk az első kavics kóstolón, hintázunk ezerrel, ismerkedünk a többi babával és persze rendületlenül pakolunk: ő szét, én össze. Lilkó kezd újra kiszőkülni és esténként már altatni sem kell, ma már pl.: nyolckor az ágyban volt. A Játszótér lett a második otthonunk, így itthon nem haladok úgy, ahogy kellene. Már a tavaszi nagytakarítást elkezdtük (a férjem szokott segíteni, mert azanyós betanította) és vár egy csomó félkész kézművesmunka, félkész vagy meg sem írt mese, és egy jó pár nagyrendezvény! Lassan befejezem az utolsó Anne könyvet, de húzom-halasztom, mert ha elolvastam az összeset, akkor végetér az a világ, amiben addig léteztem. Ezt a mondatot talán csak a megrögzött könyvmolyok értik, a többiek már a neten kutatnak és analizálnak...:) Szóval nem unatkozom továbbra sem és ha tudok, írok ide is, mert azért jól esik a lelkemnek, hogy van, akit ez az oldalam érdekel!
Na, de ma mutatok valamit: az egyik kedves ismerősöm, aki csodálatos példája annak, hogy az időskor új ajtókat nyithat meg az ember életében, csodálatos, kézzel festett matyó mintás medálokat fest. Olyan szépek és nemesek, hogy az én példányomba konkrétan belezúgtam, ezért vettem is egy párat az ismerőseimnek ajándékba. Az egyik barátosném, aki jó példája annak, hogy egy nő lehet egyszerre szép és okos is, mostanában ünnepelte a szülinapját, így ő is kapott egy ilyen nyakláncot. De gondoltam, nem adom oda csak úgy, ezért készítettem hozzá egy díszdobozt. A dobozt a papírboltban vettem, majd kb. egy fél órás válogatás után kiválasztottam ezt a pávás szalvétát, amit rá dekupázsoltam a tetejére. Az alját lekentem metállilával és a névtábláknál említett csillámos festékkel és azt hiszem így sikerült egy mutatósabb darabot összehoznom. Sikere volt mindkettőnek:)

 


Szelektív ötletek a Föld Napjára

A Föld Napja számomra elég fontos "ünnep", mert szerintem soha nem lehetünk elég hálásak azért, amit ettől a bolygótól kapunk! Csodálatos a természet, az évszakok változásai, az erőforrások, a legkisebb bogarak és a legnagyobb állatok, mind-mind csodák, amelyeket tisztelnünk és becsülnünk kell! De a nagy fejlődés valahogy az emberi mohóságot és gyarlóságot csak még inkább felerősíti és azt sem számít, ha közben a Föld, amely az életet adja nekünk, haldoklik... Itt nem csak arról van szó, hogy szelektíven gyűjtsük a szemetet vagy ne szemeteljünk, hanem arról is, hogy egy újabb kozmetikai termék vagy egy gép összeállítása ne a természeti kincseink kárára legyenek kifejlesztve. Túltermelés folyik ebben a Világban, néha teljesen feleslegesen... Én nagy híve vagyok az újrahasznosításnak, de az utóbbi években ez csak erősödött bennem és a játszóházban is igyekszem "szeméttel" dolgozni. A mesék, amiket írok, szintén ezt célozzák meg, mert jó lenne a gyerekeket is megtanítani arra, hogy nem csak a tömeggyártás végeredményei lehetnek érdekesek, hanem az is, amit ők maguk készítenek a körülöttük lévő tárgyakból! Az én nagy lányom még csak 5 éves, de már készített babaházat papírdobozokból vagy épp absztrakt műalkotásokat hulladékokból. Valahogy jó, hogy fejlődik a Világ, mert sok hasznos, sőt, életmentő ötlet született az utóbbi évtizedekben, de valahol az őseink is megvoltak a maguk szerény világában és nem biztos, hogy mi boldogabbak vagyunk most, mint akkoriban ők voltak... De amíg a média uralja az emberi elmét, addig a Világ sem fog változni!
Most olyan ötleteket gyűjtöttem össze a netről, amelyeket gyerekekkel is el tudtok készíteni, de érdemes megnézni a korábbi bejegyzéseimet, hátha találtok számotokra hasznoskat! A "szemét" számtalan dologra használható: lehet dísztárgy, játék vagy ajándék belőle. Ha a gyerekekkel együtt készítetek újrahasznosított dolgokat, akkor tudatosítjátok bennük, hogy egy kis kreativitással bármiből lehet bármi és nem kell mindig új dolgokat venni:) Kellemes újrahasznosítást kívánok mindenkinek!
öko-pack játszóház, környezeti nevelés, klímamentés, oktatás, környezetvédelmi kiállítás

2013. április 13., szombat

Szélcsengő és hűtőmágnes a tavaszt köszöntve

Pénteken a Játszóházban a tavaszt köszöntöttük. Hatalmas boldogság, hogy végre kisütött a napocska, velem ilyenkor madarat lehetne fogatni. Az egyetlen gondom, hogy nálam a tavaszi fáradtság éjszakai nem alvással párosul, amitől másnap tiszta kóma vagyok és néha még a szavakat is keresnem kell! Pénteken a szélcsengő volt ez a bonyolult szó, legalább 10 perc volt elmagyaráznom, hogy mit is akarok. Olyan jó sokan voltunk, hogy mosolygott a szívem! jelentem, már 4 apukánk is volt, ebből 2 aktívan a kézműves szobában:) Szerintem nagyon jó kapcsolaterősítő tényező lehet egy ilyen élmény, ami tökéletes lelkitáplálék lehet majd a kamaszkor viharaihoz. Az egyik kislány nagyon édes volt: kiabált nekem, hogy- Ágica, szólj már rá az apukámra, hogy ne úgy ragasszon! :) Mondanom sem kell, hogy aztán végig ezen mosolyogtunk. Az apukák amúgy legalább olyan ügyesek, mint az anyukák, vagy a gyerekek, sőt, ők túl is merik gondolni az alapötleteket! A gyerekek mostanában inkább játszani szoktak, mert úgy látom, hogy ők is kikapcsolódni akarnak és számukra ehhez a legjobb eszköz a játék! De aminek külön örülök, hogy a szülők ezalatt az idő alatt szintén kikapcsolhatnak egy kicsit és tök jókat beszélgetünk, miközben kézműveskedünk. Ez volt az alapcél, amikor létrehoztuk az egyesületet, hogy legyen egy hely, ahol a család minden tagja elengedheti magát! Azt hiszem, ez sikerült...
Nos, most a szélcsengő volt az "új" dolog, mert bár már készítetem korábban is, azért kifogott rajtam. A gyerkők lefestették a cserepet és egy díszcsomagolóról levágott mintát dekupázsoltak rá. A szélcsengő fémdarabjait egyesével kötöztük össze, azonban úgy lett volna az igazi, ha belül és a tetején is a cserépnek egy-egy fagolyóval rögzítjük a szálakat, hogy ne csússzanak ki. Azonban nem volt fagolyónk, így a szekrényben talált gyöngyös nyakláncokat használtuk rögzítésre, de nem volt egyszerű! Szó szerint kisérleteztünk, hogy hogy érjük el, hogy ne csússzon szét az egész. De aztán nagyon szép munkák születtek!
A másik asztalnál hűtőmágneseket készítettünk csipeszekkel, ami nagyon egyszerű, mégis jól mutat! Lefestettük a facsipeszt, filcből vagy dekorgumiból tettünk rá pl.: virágot, a hátoldalára pedig öntapadós mágnes került. Ha nincs mágnesetek, akkor sincs baj, mert egy kis kétoldalú ragasztóval vagy apró szögekkel a falra is tehető, ami aztán fényképtartóként vagy a gyermekrajzok tartójaként is funkcionálhat, feldobva ezzel a falat! Szerintem ez egy nagyon egyszerű, de nagyszerű ötlet, agy külön bejegyzést is szentelek majd a csipeszeknek:) A lépeket Mónika Anyuka készítette, köszi neki, de a csipeszes képek még nem értek át, így azok később csatlakoznak!
Az update-tal, vagyis a sajátverziós update-tal egész jól elvagyok, bár lassan ölni tudnék egy sütiért! A hasam már nem 6 hónapos, csak 4 hónapos terhesként mutat, így talán megúszom, hogy a "levetkőzős" időszakban (na, itt a strandra és nem a sztriptíz bárra gondolok!) megkérdezzék, hogy jön-e a harmadik... Végre játszózhatunk a gyerekekkel, meg abalakot pucolhatok, meg takaríthatok, mert tavasszal új élet kezdődik, amiben minden nap ajándék, hiszen SÜT A NAP!!!! Anne Shirlyvel ebben is hasonlítunk, bár ő egy kitalált személy, mégis rajong a tavaszért! Én annyira szeretem a fényt, hogy el sem tudnám képzelni magam pl.: Angliában, mert valószínűleg egy idő után depi lennék a szürkeségtől...
Na, megyek, mert a Picike gondoskodott egy kis "ajándékról" a csomagjában:)



 

2013. április 10., szerda

Névtáblák gyerekeknek sk

jaj, az sk-ról megint valami kaja jutott az eszembe, mondjuk a sütitorta...:)
Történt ugyanis, hogy itt volt Gubanc és Bugac és elkezdtünk arról beszélgetni, hogy fogyni kellene, mert hát jön a tavasz, már nem lehet azt mondani, hogy csak vastag a pulcsi... Beszélgettünk az update módszerről is, ami nekem azért tetszik, mert délelőtt engedélyezi az édességet és az kell! Aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve középre raktuk a kezünket (mint az oviban) és fogadalmat tettünk, hogy attól a perctől kezde indul a fogyókúra és elérjük az álom súlyt. Rajtam nincs sok, hamar le is megy, ha oda figyelek az étkezésemre, csak az a baj, hogy mindig beképzelt leszek, ha már kicsit laposabb a hasam és rögtön sütök egy-két dolgot, amit persze önfeláldozóan egyedül is képes vagyok befalni... Szóval az én feladatom, hogy meg is tartsam a súlyom, ami nem lesz egyszerű! Ebéd után majd megőrültem egy habosbabos sütiért és este is majdnem elcsábultam egy szelet kenyérre virslivel, de erős vagyok, mint a vizes ropi, így egyenlőre kitartok. Teszem ezt 24 órája, de azért ez is valami...Készülök futni is, de ahhoz még kell egy kis akaraterőt gyűjteni! Egyébként Bugac tűnt a leggyengébb láncszemnek a történetben, mert láttam rajta, hogy a fogadalom közben is a lasange-ra gondol:) Ez a fogyás központi kérdés szerintem sokaknál tavasszal, de én csak egyet kérek: ne éhezzetek!!! A legnagyobb baromság, a ma csak egy almát ettem stb., mert attól te is szarul vagy és a szervezeted sem bírja! Több zöldség, gyümölcs, kevesebb hízlaló és ha megkívánod az óriás táblás milka csokit (csorog a nyálam...), ne nyomd be az egészet, csak egy keveset, azíze kedvéért. na, meg valóban meg kell mozdulni, tetszik/nem tetszik!
A fogyikúrát motiválja a hugicám blogja, ami most indult, de szerintem nagyon jó! Kövessétek őt is és lassan meg lesz az egész család, meg a lakáscím. www.fittesegeszsegesleszek.blogspot.hu
Szóval most ritkábban lesznek süti receptek és mivel azokos telefonom épp buta lett és szerelőhöz került, így még a kézműves képek is kétségesek, de igyekszem megoldani ezt is! Újra rám tört az alkotási őrület! A héten már 2 mesét írtam, elkezdtem a kaspóimat és sütisdobozaimat tápszeresdobozból és van egy csomó ötletem az egyesületre is!
A Picike közben megtanult tapsolni és pápázni és egész nap gyakorol, zabálnivaló! Kis husigolyó, egész nap csak enne! ha meglát valakinél valami ehetőt, azonnal ott terem és kihúzza magát, kiabál és a nyálát csorgatja:) Fogalmam sincs, hogy kire üthetett... :) A Nagy meg anyukásat játszik, ami olyan édes... Nagy gondossággal ápolja a babáját, úgy, ahogy tőlem látja, amitől én iszonyatosan meghatódom! Hiába, velük teljes az élet, vagyis ők az ÉLET...:)
Na, lássuk, mi készült mostanában. Az egyik kedves ismerősöm varrt nekem és cserébe ígértem neki valami kézművest. Ő csak egy képet kért virágokkal a kislánya szobájába, de én tovább gondoltam és névtábla lett belőle. A fa alapot 280 Ft-ért vettem, ami szerintem elég kedvező ár, de aki nem tud ilyet szerezni, szerintem kartondobozra is megpróbálhatja elkészíteni, csak adjon egy világos alapszínt pl.: fehéret. A minta dekupázsolva van, amit biztosan sokan ismertek, de leírom, hogy én hogyan készítem. Bár lehet, hogy valamelyik bejegyzésben már szerepelt, de sajnos néha azon is gondolkodnom kell, hogy milyen nap van, ezért bocs, ha már mehosztottam korábban is...A kiválasztott szalvétát (ami nálam több óra is lehet:), levágom az adott méretre és leszedem a két alsó réteget. A felületre néhány ponton teszek a dekupázs ragasztóból rögzítés céljából, majd óvatosan rá helyezem a szalvétát. Ha jó helyre raktam, akkor a közepétől kifelé haladva elkezdem festegetni a ragasztóval a szalvétát figyelve arra, hogy ne szakadjon, vagy gyűrődjön. Általában keményebb, erre a célra alkalmas ecsetet használok, amit azonnal ki is mosok, ha végeztem, különben ki is dobhatom, mert megkeményedik és használhatatlanná válik.
A Violettás szalvéta az egyik nagy kedvencem, annyira csodálatosan színes és vidám! Ezt feldobtam még lézerezüsttel, ami egy új anyag a piacon (nem lehet betépni tőle!). Tiszta csillám az egész, kislányos anyukáknak kötelező! Nálunk 500 Ft körül volt az ára, ami nem sok, cserébe a csillogásért:) A fiús kicsit egyszerűbb lett, de talán így is szép. Sajnos a csajos dolgokban vagyok otthon... A neveket csak simán kinyomtattam, de ha tudnék ilyen szépen írni, biztos, hogy kézzel írtam volna fel. Nyomtam még egy két virágot, melyek kicsit térbeliek, így kiemelkednek a többiek közül.Hamarosan készítek a lányaimnak is, mert megtetszett nekik is.
 




2013. április 7., vasárnap

Zsúroztunk:)

Tegnap egy kedves barátném, Kata lányának 6. születésnapját ünnepeltük! Azt hiszem, hogy amióta a lányaink megszülettek, minden évben ott vagyunk a szülinapi zsúrokon, mert nem csak mi, de a lányok is nagyon kedvelik egymást. Kata barátném félig lengyel származású, szuper jó tolmács és fordítógép és mindig fogyókúrázik:) Nagyon jól megértjük egymást, mert megbeszéljük, hogyan fogyjunk és aztán eszünk valami finomat. Mondjuk, ha ő feláll a futópadra, egy óráig meg sem áll, én meg 5 perc után gyaloglásra váltok, (persze mindezt múltidőben, csak így szebb volt a mondat, mert az sem tudom, hogy mikor voltam utoljára edzőterembe...)
Málna egy igazi hölgy, aki mindig nagyon csinos és kultúrált, zongorázik és úszik, de az én lányommal persze hajlandó megbolondulni! Egyszer itt játszott nálunk, nagyon jól megvoltak, így egy nálunk járó kellemetlen biztosítós "vendéggel" próbáltam úgy kommunikálni, mintha érdekelne, mit mond. A lányok becsukták az ajtót, de én legalább 10 percenként rájuk néztem, egyszer azonban arra lettem figyelmes, hogy nagy a csend! na és mit jelent, ha egy gyerekszobába nagy a csend? Aki tudja, nyújtsa fel a kezét! Igen, helyes a válasz: valami túrpisságot! Na, ez a két kis drága fodrászosat játszott és az én lányom volt a modell... Elöljáróban annyit, hogy akkor már 3 éve növesztettük a haját és végre foncsikba lehetett fogni. Na, Málna fodrászasszonyság alapos volt, merthogy mindenhonnan vágott egy kicsit... és azt tőből... Mikor megláttam, azt sem tudtam, hogy sírjak-e vagy zokogjak és persze aggódtam, hogy mit szól majd apa... Jól megszídtam őket, hogy ilyet nem szabad, meg mit szólnak majd a szülők stb., erre bejön apa és majd bepisil a röhögéstől! na, ennyit az összehangolt nevelésről.... Másnap fiúsra vágattuk a haját, nem lehetett megmenteni egy tincset sem, mert hát nem krisnás, így lett az egyébként is tejfelszőke lányom szinte kopasz... Szegény Kata azóta is hallgatja, persze tudja, hogy csak viccelek, mert hát ez tényleg nagy story! Nem hibáztatom őket, csak az én hibám és valóban én is jól szórakoztam és el kezdett rémleni, ahogy megnyírtam magam és az öcsémet és azóta is magamba vihogok, ha eszembe jut ez az egész!
Na, szóval tegnap 6 éves lett ez a gyönyörű nagylány és igazi szuper bulit szerveztek neki! Kezdtük gyúrmázással, folytattuk játékok szétpakolásával, majd ött a pizza és az eszméletlenül finom és gyönyörű torta a'la Nagyi, aztán a tombola, egy kis mozgolódós játék és végül diszkófényes táncparty. Annyira jó buli volt, hogy az nem igaz! Végre láthattam diszkófényeket!!!! Már csak rémlik, hogy mit is jelent a BULI szó, amiben nem málnaszörpöt szolgálnak fel...Az igaz, hogy az én nagyszájúm hirtelen szende báránykává változott, konkrétan belémbújt, a kenyér tésztám így kb. 5-6 órát kelt, de hihetetlenül jó buli volt! Nem volt bűvész, sem zenekar és nem volt túlszervezve sem, egyszerűen csak okosan átgondolva, így nem volt megőrülés, se hiszti, csak hamarabb elalvó gyerekek.
Mi természetesen kézműves ajándékkal készültünk. Málna szeretett volna üvegfestő készletet, de azt nem lehetett kapni, így vettem neki néhány darab matrica festéket+kontúrt, kapott hozzá műanyag lefűzőt és nyomtattam ki neki mintákat, amiket elkészíthet. De hogy mutassak is valamit, megmutatom, hogy miben vittük át. Mivel a Picike tápszeres baba, az egyik dobozt díszítettem fel. Dekorgumit használtam és technokolt. Ha ti is kipróbálnátok pl.: egy másik fémdobozon, próbáljatok valami erősebb ragasztót használni, mert a technokolt ledobta volna, ha nem kötözöm körbe, amíg megszárad. Festeni ezt a felületet nem sikerült, mert hiába az akrill erőssége, sajnos nem fedi el a mintát. Nagy bánatomra, mert vettem külön egy kármen piros festéket, hogy majd szép pöttyös dobozaim lesznek... Ezzel a dekorgumis díszítéssel olyan lett, mint egy sütis doboz és kb. annyibe került, mint egy díszcsomagoló lett volna! Málnának nagyon tetszett és persze Lili is rendelt egyet!
De hogy milyen nehéz ebben az időpontban blogolni, a család minden tagja engem piszkál, pedig kb. 15 perce vagyok itt... Erre mondják, hogy Anya csak egy van... Ha pakolni kell, ha szomjas, ha csak úgy, mert miért ne...




 
Ja, és lett kenyerünk is, ehető!!!!
 

2013. április 5., péntek

Tavaszi készülődés Kabócáéknál

Ma megint egy fanatsztikus foglalkozásunk volt az egyesületbe, ahol ismét csak az idő vetett véget a mókának. Jelentem, van már Apukánk is, aki ma beállt kézműveskedni is és úgy láttam, hogy rendkívül élvezte és persze tovább is gondolta az ötletet.
Ma kipróbáltuk ezt a lufis ötletet, aminek a lényege, hogy egy lufit körbetekerünk tapétaragsztós zsinórral, ami majd megköt és szép lesz! Az első egész jó lett, csak  a lufi nem lett jól megkötve.... Aztán jöttek a csomók, meg a dzsuva, míg a végén a kifüggeszett zsinór úgy nem döntött, hogy az összes száradó gömbőcöt le nem dobja magáról, amiknek egy része így tönre is ment... Nem mondom, jó móka volt, de nem biztos, hogy egyből a játszóházban kellett volna kipróbálni... Mindenesetre még próbálkozom egy darabig, mert nagyon tetszik az ötlet!
Készült néhány ablakdísz is, amik nagyon jól mutatnak és igazán egyszerű volt elkészíteni. A cserépformát még a könyvtárból hoztam, ahol szuper ötletekek vannak mindig, így hamarosan kapnak egy bejegyzést tőlem ajándékba:) Mi papírvirágokat állítottunk a cserepekbe, némelyeket sütipapírból, de a sajátkészítésű rajz is fenomenálisan mutat! Anyák-napjára tehettek bele kézlenyomatot, ami nagyon szép ajándék lehet, főleg, ha sok a gyerkő! Én imádom ezt az ötletet, szerintem nagyon kedves:)
Nekem már nagyon kellett a mai foglalkozás, mert ez a tél felemészti a lelkem! ha nem kapom meg az utolsó Anne könyvet, amit könyvtárközin kértek meg nekem és amiért nem lehetek elég hálás, már nem tudom, hogy hol járnék... A sok gond úgy rámtelepedett, hogy elkezdte felfalni a lelkemet és már nem tudtam örülni... a gyerkők persze minden napomat feldobják, de mostanában sokszor ülök le TV-t nézni és bambulni, ami lássuk be, nem túl elmeépítő tevékenység:) De úgy érzem, hogy az alkotómunka és a jó közösség ismét bebizonyította, hogy jobb aktívnak lenni, mint tunyának, mert ez sokkal mulatságosabb! Nagyon kellene már a napsütés és a nagy séták, amikre minden porcikám ki van éhezve, de erre még mindig várni kell, ami már nem megy olyan könnyen! De kitartunk és aztán vígan ugrunk fejest a csillogó napfürdőbe:)


http://nijuuni-fumie.blogspot.hu/2011/12/fonalgomb.html



A mi munkáink száradás közben: