Karácsony, nálunk

Először is felhívnám azok figyelmét, akik nem kíváncsiak életem kis morzsáira, ne olvassanak tovább, mert most bizony nemhogy morzsákat, de egy egész tortaszeletet kívánok megosztani Veletek!

 

Így utólag kívánok Nektek csodás Ünnepeket és remélem, hogy mindenkinél jól telt el az év legszebb ünnepe! Én azért is írok most, mert a tavalyi bejegyzésemnek is hasznát vettem, így most is meg kell, hogy fogadjak valamit, szóval írnom kell!

 

Az AgnesS Designos megrendeléseim még 23-ra is adtak némi elfoglaltságot és bevallom, azért nem volt olyan kellemetlen érzés letenni az ecsetet egy kis időre... Közel 100 doboz került ki a kezeim alatt cirka 1,5 hónap alatt, plusz a koszorúk és egyebek, mindezt annyi idő alatt, még alszanak a gyerekek, szóval a végére kicsit elfáradtam... Meg már kezdett zavarni az az égtelen felfordulás és por, ami az alatt az idő alatt keletkezett, amikor csak "látvány" takarításra maradt idő...

 

A tavalyi idegbajból okulva, most már előre megvettünk minden ajándékot (többségüket a www.book.hu-ról rendeltem), így nem kellett a tömegben, idegesen rohangálni. A fát már vasárnap megvettük közösen és lábra is állt hétfőre, így ezzel sem ment el az idő 24-én. Közben még arra is jutott egy kis idő, hogy kettesben eltöltsünk egy kellemes, kávézós, csavargós délutánt, ami már nagyon, de nagyon kellett!

Azemberrrel hétfő este elkészítettük a franciasalátát és a 3bit sütikét, így keddre maradt egy kis takarítás és hús sütés. A Férj, aki enyhén szólva "olaszos" vérmérsékletű azt mondja nekem 22-én: - Anya, ne veszekedjünk már Karácsonykor! Na, mondom, te pont az az ember vagy, akivel lehet nem veszekedni! Na, akkor össze is vesztünk és 23-án reggel is őrült, elválós ordibálással vertük fel a házat, de aztán ennyi... Napok óta nem vesztünk össze! Nem volt vita, sem kapkodás, csak nyugi és nyugi és nyugi! Szinte hihetetlen, higgyjétek el, mert aki ismer minket, az tudja, hogy nálunk úgy szép az élet, ha zajlik!

 

A fára Tündi barátnőm filcdíszei kerültek, Gabitól kaptam egy csodás keresztszemes hímzéssel készült képet, így Bugac és Gubanc is jelen volt nálunk Karácsonykor!

 

24-én kimentünk a szokásos Betlehemes műsort megnézni a Templom előtt és mondhatom, nem láttam még ilyen szépet! Volt igazi tűz és rengeteg élő állat, amit a Kicsik üdvrivalgással fogadtak és a fellépő gyerekek is olyan szépek és ügyesek voltak a jelmezeikben, hogy le a kalappal a szervezők előtt! Aztán megnéztük a nagy fát a Főtéren (amit részben mi díszítettünk:) és irány haza, hisz közben megjött a Jézuska:) Most a Happy Nappers Katica volt porondon, így a Nagy azt kapott, a Kicsi pedig egy nagy babát! Olyan édesek voltak, annyira örültek mindennek! Még az ablakra kitett fényektől is hátast dobdtak és olyan lelkesen segítettek mindenben, hogy mi jövőre is ezt a "Jézuskát" kérjük!!! :)

 

Előző nap a Nagy lánykám azt mondta nekem, hogy az minden vágya, hogy Karácsonykor az egész családjával együtt lehessen! Borzasztóan megható volt, így estére áthívtuk a nagyszülőket és Tesómékat! Borzasztóan készült, volt ajándék mindenkinek, külön meg volt tervezve az este és még énekeltünk is egyet közösen! Nagyon megható volt a kedvessége és az igyekezete, nagyon büszke voltam rá! Nagyon jó volt így kötetlenül együtt lenni, beszélgetni, sütikézni, zenét hallgatni és játszani a Lánykákkal! Végig Michael Bublé Karácsonyi albuma szólt, ami nálam kiérdemelte a béke és harmónia jelzőket, így azt hiszem nem csak Karácsonykor fogom majd elővenni! Másnap Anyuéknál voltunk, aztán unokatesóméknál, Anyósoméknál, jöttek hozzánk is, így mondhatom, csodálatos Karácsonyunk volt!!! Szombaton még Kriszmasz partyt is rendeztünk a kis baráti társaságunknak és a legjobb része az volt, ahogy ezek a felnőtt emberek társasoztak a Gazdálkodj okosan! játékkal! Lilike mindig jött, hogy Apa meg Misi csúnyát mondtak én meg felszólítottam őket, hogy majd járhatnak helyettem szülőire, ha a gyerek káromkodni fog az oviban! :)

 

Az az igazság, hogy csodás családunk és barátaink vannak és nagyon szerencsések vagyunk, hogy mind így együtt lehettünk! Tavaly nagyon nehéz körülmények között voltunk, de ők akkor is pótoltak mindent, ami esetleg hiányzott volna! Most volt pénz ajándékokra, mégsem azokra emlékszünk, hanem az együttlétekre, amelyek valóban csodásak voltak!!! Most is volt kézműves ajándék bőven és ezt a jószokásomat meg is tartom jövőre is:) Az én egyik nagy ajándékom egyébként az volt, hogy az egyik mesém megjelent a Holnap Magazinban, amit 23-án postáztak nekem, szóval fülig ért a szám! De készült egy táska is a számomra, amit hamarosan meg is mutatok Nektek!

 

Én persze ettem most is rendesen, ami már látszik is, de Anyukám olyan bejglit sütött, hogy felváltva kellett ennem, nehogy a másik megsértődjön!!! Sokat pihentem és olvastam és gyönyörködtem a Lánykáimban:) Az egyetlen, amit az idén meg kell fogadnom az az, hogy minden, de minden ajándékot be kell csomagolni, még akkor is, ha nagy, mert a gyerekeknek úgy izgalmasabb!

 

Most épp a Kabócás Szilveszeterre készülődünk, így mennem kell, de szeretnék egy-két éves összefoglalós bejegyzést készíteni, mert nem volt eseménytelen ez a 2013!

 

Mindenkinek csodás, boldog, egészségtől túltengő, célokat felállító és megvalósító Új Évet kívánok és remélem, találkozunk 2014-ben is!!!!

 

 

Narancs, a mennyei dekoráció

Számomra a narancs olyannyira a karácsonyi hangulat elengedhetetlen eleme, hogy ha kitörne a nagy narancs válság és nem tudnék venni, le is mondanék róla. Na jó, talán ennyire nem drasztikus a helyzet, de olyan érzéseket vált ki belőlem az illata, az íze és a színe is, amely mindig egy belső harmóniához vezet. Imádom, amikor a narancs, a fahéj, a csillagánizs és a mézeskalács illata keveredik a lakásban, mert ez olyan varázslatos és meseszerű, ami egy ilyen gyermeklelkű felnőttnek külön ajándék a sosrtól.
A kisebbik gyermekem tavaly még kis karonülő volt és tisztán emlékszem az első narancs kóstolgatására. Vasárnap este volt, kint esett a hó, a kedvenc mécsestartómban égett a gyertya és az egész család ült a kanappén és ettük az ízes, illatos narancsot, amiből a legkisebb sem akart kimaradni. Csodás pillanatok voltak!

Tavaly többször is próbálkoztam a narancslekvár készítésével, de nem volt sikerélményem, azóta is a szekrényben figyelnek számonkérően. Az idén nem próbálkozom vele, ellenben már több kg narancsot sikerült kiszárítanom és dekorációs célra felhasználnom. Nem tudom, hogy van-e valamilyen általános szabály a szárításra, de leírom nektek, hogy én hogyan csinálom, hátha kedvet kaptok a kipróbálására.

 

5-6 db kisebb narancsot vékonyan felszeletelünk és egymás mellé fektetve egy műanyag tálcára tesszük. Néhány napra meleg, száraz helyre tesszük a tálcát (én a radiátorra szoktam) és közben ügyelünk arra, hogy naponta többször is átforgassuk a narancsszeleteket. Csodáslatos illatbomba, már csak ezért megéri kipróbálni!

Ha már kellően szárazak, átkenhetjük átlátszó lakkal és már csak rajtunk múlik, hogy a számtalan variáció melett, mire fogjuk felhasználni.

Én nagyon szeretem például az ajándékok mellé, a masnihoz kötözve oda adni, mert így olyan, mintha két ajándékot is adnék. Jól mutat a fán, mint karácsonyfa dísz, az adventi koszorúkon, ajtódíszeken, függő díszeken például az ablakban vagy a kandalló felett, a gyertyák mellett és még sorolhatnám...

 

A héjját se hagyjuk ám veszendőbe! Ha csiga vonalban pucoljuk meg a szárításra szánt narancsokat, egy csomó narancsrózsát kapunk, amit pár napos szárítás után, akár önálló díszként is nyugodtan az asztalra tehetünk. Ha nem sikerül a csiga vonal, akkor az is nagyon jó módszer, ha sütemény kiszúróval mintákat szúrtok ki a héjjából és szárítás után a fára vagy az ajándékok mellé teszitek.

 

Tapasztalatból mondhatom, hogy fajéjjal és csillagánizzsal kombinált díszeknél, olyan illatok vesznek majd körül, hogy azt is elfelejted, miért fájt a fejed reggel! Azt hiszem reggel ismét megyek narancsot venni... :)

 

Az idei AgnesS Design-os narancsosok:

Felirat hozzáadása

Felirat hozzáadása

 

 

Egyéb ötletek:

Advent első vasárnapja

December van, végre, vége. végre!!!! Olyan jó ez a hónap, tele izgalommal és várakozással, készülődéssel és ötleteléssel! Imádom a hónap illatait és fényeit és azt, ahogy az emberek ilyenkor viselkednek! Mindenki zizeg, izgul és próbál mindent megoldani, hogy Azon az estén minden egyben legyen, meghittséget, szeretetet sugározva. Én is így vagyok ezzel, bár az igaz, hogy én mindig zizegek:) Ma mi is meggyújtottuk az első gyertyát, rácsodálkoztunk a város fényeire és sütit sütöttünk. Persze a díszítés nem került ki és valójában nem is a koszorún ég a gyertya, mert azt még átakarom szabni, de azért lélekben már készülődünk. Mezeskalacskonyha.blogspot.com-tól kaptam egy csodás és illatos mézeskalács füzért, amit alig várok, hogy végre kitegyek a konyhám ablakába! Teszünk fel új fényeket és most először az ebédlő asztal fölé is kerülnek majd sk. díszek, meg persze a gyerkőkkel is készítünk ezt-azt. Persze az idővel most is versenyt kell futnom és mivel már a suliba is én voltam a legbénább tesiből, így félek, hogy most is egy nagy kapkodás és idegbaj lesz az egész!

Ráadásul az is nagy kérdés, hogy hová tegyük ki a koszorúkat, ahol a 1,5 éves Léna hurrikán nem éri el és szedi szét dirib-barabokra, szigorúan egyenként megkóstolva mindent, ami rajta található. És a fa vajon melyik szekrény tetején fog jól mutatni? Merthogy azzal is kikezd majd, az biztos! Továbbra is rendületlenül pakol és a szájába vesz mindent, viszont most legalább néha étel is kerül a szájába:) A Nagy elég rapszódikus, ugyanis a héten már kétszer is én voltam a Világ legrosszabb anyukája, amiért nem találta a kesztyűjét(amit ő rakott el), illetve rá adtam egy felsőt, ami szerinte pulcsi (és még másnap sem volt hajlandó levenni). Nem mondom, hogy ilyenkor jót kacagok, mert azárt egy-egy ilyen kirohanás eléggé megvisel és sok energiámat leszedi, de aztán olyan édesen kér bocsánatot, hogy sikeresen beindul a töltődés folyamata.

A múltkor említettem, hogy készülőben van egy-két dolog, az egyik ma el is indult, így örömmel írom le, hogy mától a csaladhalo.hu web-oldalon lesznek kreativotletborzés bejegyzések a hónapban és talán utána is:) Nagyon örültem a felkérésnek és remélem sikerül hozzájárulnom a honlap sikeréhez! Izgulok is rendesen és persze megint kérdés, hogy mikor, de már úgy is kezdem megszokni a kávé ízét! Ma megkaptam az első, nem épp kedves hozzászólást is az egyik bejegyzésemhez: nagyon béna! felkiáltással, ami igencsak megmosolyogtatott, mert azért van attól bénább bejegyzés is! Persze Névtelen hozászólóm nem adott meg linket a saját blogjáról egyenlőre, de azért remélem, hogy tanulhatok tőle a jövőben! Én nem vagyok profi blogger, kérem szépen! Egy két gyerekes Anyuka vagyok, aki szereti megosztani a gondolatait és ötleteit a Világgal! Látom, hogy az igazán profik mennyivel jobbak és nem véletlenül van százszor több követőjük, de sajnos én most csak ennyire vagyok képes... Annyi mindent csinálok egyszerre, hogy sajnos nincs időm egy rendes, lépésről-lépésre bejegyzésre, de szeretek itt lenni, így csak reménykedem, hogy azért van, akinek tetszik ez az egész! Amúgy is, amióta rájöttem, hogy csak egy életem van és azt nem a másoknak való megfeleléssel akarom eltölteni, már igyekszem a belső hangom követni és azt tenni, ami nekem jó és nem azt, amit elvárnak tőlem! Ez persze nem a legjobb dolog, mert sokszor nem veszem észre, hogy mennyire megbántok ezzel embereket vagy magam húzom fel a saját hülyeségeimen, de remélem van még sok időm a fejlődésre! Az egyesületben szerencsére nagyon jó emberek vesznek körül, akik inspirálnak és a családom is és a barátaim is csodálatos emberek, akik miatt örökké hálás leszek a sorsnak, hogy mellém rendelte őket! Így nem ígérem, hogy lesz ettől jobb, használhatóbb bejegyzés, de azt igen, hogy ilyen és ehhez hasonló béna igen!

Most mutatom képekben az elmúlt hetet, jó éjt Nektek!

 

 A Fonóban ilyen szép koszorúkat alkottak a Lányok:)

 Ezek az én műveim:)

 A Maszatoló klubban a Város karácsonyfájára készítettünk díszeket. Kevesen voltunk, de nagyon jó volt így együtt! A papír díszeket lamináltuk, hogy bírják majd a kiképzést.

 Még egy koszorú az AgnesS design műhelyéből. Színes, illatos, mégis illik az ünnephez

 Néhány doboz azok közül, akik a Rozmaring Cukrászdában és a miskolci, illetve kecskeméti vásárban keresik szerető gazdijukat!