Na, ki bír még enni? Bevallom, én már egyre kevésbé.... És hulla fáradt is vagyok, mert mint a példa mutatja, az evésbe igen is el lehet fáradni! Én napok óta csak eszem és már kezdem magam úgy érezni, mint akit kifacsartak.... Na, jó, nyílván nem csak az evés tehet róla, hanem az az alattomos lustitisz nevű betegség is, ami olykok-olykor megtámad, rám telepszik és a kanappéra kényszerít. Borzalmas betegség ez, csak feküdnél és feküdnél, és még arra is lusta vagy, hogy azon gondolkodj, hogy mit kellene csinálnod. Valójában gondolkodni is lusta vagy. Tehát, új évi fogadalom: kiűzni magamból ezt a betegséget és az édességevő szörnyet és aktív, szuper Anyává vállni. Nem mellesleg bombázóvá, mert hát azért már van eredménye a karácsonynak, már ami a pocakom méretét illet:)
A blogírásra Bugac és Gubanc vettek rá, így meghoztam azt a részemről hatalmas áldozatot, hogy az esti mosogatás helyett leültem a gép elé. Remélem érzitek az áldozat súlyát, pehely könnyű, merthogy utálok mosogatni. Legalább egy éve nyígok emiatt a Neten, de valahogy még senkinek nem jutott az eszébe, hogy vegyen nekem egy mosogatógépet. Indítanátok nekem egy gyűjtést? Köszi:)
Szóval, összegezve a Karácsonyt elmondható, hogy a kézzel készült ajándéknak is lehet nagyon örülni, hogy mégis csak került valami a fa alá, hogy az ajándékokat máskor időben becsomagoljuk és hogy jövőre csakis update karácsonyi menü lesz. Anyuéknál volt a legjobb, kikapcsoltunk, nevettünk, beszélgettünk, játszottunk. Lili lányom sajnos most sem kapta meg a világítós Sellő Barbiet, de már úgy megsajnáltam emiatt, hogy most elkezdtünk neki zsebpénzt adni, hogy legyen miből összegyűjteni az árát. Tudom, hülyeség ennyit kiadni egy semmilyen játékért, de 1,5 éve erre vágyik, így most már megvesszük neki, mert tudom, milyen hiába vágyni valamire. Léna baba közben majdnem mászik, már van egy fél foga, jön a második is és már az ágyról is sikeresen leszambázott, persze szigorúan szülői felügyelet mellett. Nem kenném csak az Apjára, mert egy jó feleség nem tesz ilyet, dehát én itthon sem voltam, szóval.... :)
A kis egyesületünkben közben Mini Szilveszteri Partyt szerveztünk, amin bár kevesen voltunk, az Anyukák inkább kifeküdve, mint felpörögve, azért összességében elmondható, hogy a gyerkők jól érezték magukat, mi pedig ismét nem fogytunk! A kézműves foglalkozáshoz most a Praktika Magazin 2010-es, decemberi számát használtam, mert ugye a gondolkodás most nem megy, de azért egy csigavonal tesű malackára még futotta a tartalékokból.
Mi most itthon töltjük, négyesben az Szilvesztert, de most semmi másra nem is vágyom jobban. Sütni szeretnék, malacpofa sütit pogácsa tésztából és remélem Lili majd azért hagy néha engem is nyerni a társasban.
Ha addig nem jelentkeznék, kívánok Nektek egy egészségben, gazdagságban, sikerekben és boldogságban teli csodálatos Új Esztendőt és remélem, hogy jövőre is velem tartotok. Én pedig igyekszem majd meghálálni ötletekkel, hogy olvassátok a blogomat!!!!
