December van, végre, vége. végre!!!! Olyan jó ez a hónap, tele izgalommal és várakozással, készülődéssel és ötleteléssel! Imádom a hónap illatait és fényeit és azt, ahogy az emberek ilyenkor viselkednek! Mindenki zizeg, izgul és próbál mindent megoldani, hogy Azon az estén minden egyben legyen, meghittséget, szeretetet sugározva. Én is így vagyok ezzel, bár az igaz, hogy én mindig zizegek:) Ma mi is meggyújtottuk az első gyertyát, rácsodálkoztunk a város fényeire és sütit sütöttünk. Persze a díszítés nem került ki és valójában nem is a koszorún ég a gyertya, mert azt még átakarom szabni, de azért lélekben már készülődünk. Mezeskalacskonyha.blogspot.com-tól kaptam egy csodás és illatos mézeskalács füzért, amit alig várok, hogy végre kitegyek a konyhám ablakába! Teszünk fel új fényeket és most először az ebédlő asztal fölé is kerülnek majd sk. díszek, meg persze a gyerkőkkel is készítünk ezt-azt. Persze az idővel most is versenyt kell futnom és mivel már a suliba is én voltam a legbénább tesiből, így félek, hogy most is egy nagy kapkodás és idegbaj lesz az egész!
Ráadásul az is nagy kérdés, hogy hová tegyük ki a koszorúkat, ahol a 1,5 éves Léna hurrikán nem éri el és szedi szét dirib-barabokra, szigorúan egyenként megkóstolva mindent, ami rajta található. És a fa vajon melyik szekrény tetején fog jól mutatni? Merthogy azzal is kikezd majd, az biztos! Továbbra is rendületlenül pakol és a szájába vesz mindent, viszont most legalább néha étel is kerül a szájába:) A Nagy elég rapszódikus, ugyanis a héten már kétszer is én voltam a Világ legrosszabb anyukája, amiért nem találta a kesztyűjét(amit ő rakott el), illetve rá adtam egy felsőt, ami szerinte pulcsi (és még másnap sem volt hajlandó levenni). Nem mondom, hogy ilyenkor jót kacagok, mert azárt egy-egy ilyen kirohanás eléggé megvisel és sok energiámat leszedi, de aztán olyan édesen kér bocsánatot, hogy sikeresen beindul a töltődés folyamata.
A múltkor említettem, hogy készülőben van egy-két dolog, az egyik ma el is indult, így örömmel írom le, hogy mától a csaladhalo.hu web-oldalon lesznek kreativotletborzés bejegyzések a hónapban és talán utána is:) Nagyon örültem a felkérésnek és remélem sikerül hozzájárulnom a honlap sikeréhez! Izgulok is rendesen és persze megint kérdés, hogy mikor, de már úgy is kezdem megszokni a kávé ízét! Ma megkaptam az első, nem épp kedves hozzászólást is az egyik bejegyzésemhez: nagyon béna! felkiáltással, ami igencsak megmosolyogtatott, mert azért van attól bénább bejegyzés is! Persze Névtelen hozászólóm nem adott meg linket a saját blogjáról egyenlőre, de azért remélem, hogy tanulhatok tőle a jövőben! Én nem vagyok profi blogger, kérem szépen! Egy két gyerekes Anyuka vagyok, aki szereti megosztani a gondolatait és ötleteit a Világgal! Látom, hogy az igazán profik mennyivel jobbak és nem véletlenül van százszor több követőjük, de sajnos én most csak ennyire vagyok képes... Annyi mindent csinálok egyszerre, hogy sajnos nincs időm egy rendes, lépésről-lépésre bejegyzésre, de szeretek itt lenni, így csak reménykedem, hogy azért van, akinek tetszik ez az egész! Amúgy is, amióta rájöttem, hogy csak egy életem van és azt nem a másoknak való megfeleléssel akarom eltölteni, már igyekszem a belső hangom követni és azt tenni, ami nekem jó és nem azt, amit elvárnak tőlem! Ez persze nem a legjobb dolog, mert sokszor nem veszem észre, hogy mennyire megbántok ezzel embereket vagy magam húzom fel a saját hülyeségeimen, de remélem van még sok időm a fejlődésre! Az egyesületben szerencsére nagyon jó emberek vesznek körül, akik inspirálnak és a családom is és a barátaim is csodálatos emberek, akik miatt örökké hálás leszek a sorsnak, hogy mellém rendelte őket! Így nem ígérem, hogy lesz ettől jobb, használhatóbb bejegyzés, de azt igen, hogy ilyen és ehhez hasonló béna igen!
Most mutatom képekben az elmúlt hetet, jó éjt Nektek!
