A Férjem ezt kérdezte az előbb: Te komolyan felraktad a konyhánkat az internetre? Igen, komolyan kérem szépen és most meg is mutatom, hogy milyen lett! Hogy miért? Na, nem csak azért, hogy megmutassam, hogy képes voltam kevés pénzből, némi segítséggel álmaim konyhájához hasonlót összehozni, hanem inkább azért, mert szeretném bemutatni, hogy mire képes egy kis festék, drapéria és némi kreativitás.
Az egész úgy indult, hogy amikor ide költöztünk, eleve adott volt a konyhabútor és bár nagyon szerettem volna újat, erre azóta sem nyílt lehetőségünk, mint ahogy a mindennél jobban vágyott mosogatógép megvásárlására sem, pedig én még mindig úgy utálok mosogatni, hogy csak na! Én próbáltam csinosítgatni a konyhát, mint ahogy erről már korábban is olvashattatok, de komolyabb beavatkozásra nem készültem. De aztán jött ez a fránya facebook, ahol nap mint nap csodásabbnál csodásabb képeket osztanak meg millióan, köztük mesés konyhákkal, én meg elkezdtem agyalni, hogy milyet is szeretnék valójában. Ez volt az a kép, ami a legjobban megfogott:
Ugye milyen egyszerű, mégis csodás?
Aztán meg jött Kicsi Ház (http://akicsihaz.blogspot.hu/), ahol azt olvastam, hogy nyugodtan ragadjak ecsetet, ha laminált felületről is van szó, mert le lehet festeni ezeket a bútorokat is!!! Köszi az infókat így utólag is:) A konyha amúgy is nagyon megérett már egy festésre, így szeptemberbe közöltem azurammal, hogy itt változások lesznek, ha tetszik, ha nem. Ő csak ennyit kérdezett: - Lesz beleszólásom? mondom, nem, mert ez az én birodalmam:) Így mindent rám hagyott és segített, ha kellett, így köszönöm neki, hogy ennyire szeret és ilyen jó hozzám, mert neki köszönhetően megvalósíthatom az álmaimat!!!! Köszi Apa:)
Aztán kezdődött a munka. Felhívtam a Janit, a festők festőjét és ő jól útbaigazított, hogy miből mit vegyek és mennyit. A régi, unott szürke színt mindenképpen matt fehérre akartam lecserélni és én magam lepődtem meg legjobban az eredményen, hogy mennyire megváltpzott pl. a bútorlap textúrája is, sokkal egyenletesebb és modrenebb lett az egész. A festéshez nem ecsetet, hanem hengert használtam, mert sokkal szebben fed és gyorsabban is haladtam vele. A festék nevét most pontosan nem tudom, majd megnézem nektek, de nagyon jó minőségű, gyorsan száradó, legalább 3 rétegben felkenve szép fehérre fed és egy doboz elég volt az összes szekrényajtóra! A festés nem volt egyszerű, merthogy csak az erkélyen volt némi hely, szinte végig rossz volt az idő, azuram meg nem győzte leszerelni a Picikét, hogy ki ne jöjjön!
A rusnya ezüst gombokat kicseréltük szép rusztikusokra, ami nekem külön tetszik! Érdekes volt, hogy amíg az Obiban asszem 500 Ft-tól kezdődött darabja a leggagyibbnak is, itthon a Mozaikban 185 Ft volt darabja ennek a szépségnek.
A szőnyeget és a függönyt is az IKEÁban vettem, ahol volt szerencsém egy teljes napot egyedül eltöltenem, ami olyan üdítő volt a lelkemnek, mint egy wellnes szálló, hisz imádom ezt a helyet!!! Tudom, hogy sokan nem szeretik, de engem ez nem érdekel, mert én szeretek ott lenni, szeretek ott vásárolni, a mandulás sütijükért ölni tudnék és imádom, amikor itthon ránézek valamire és tudom, hogy onnan van...
A tapéta egy külön story lehetne, de a lényeg, hogy jól át lettem cseszerintve vele, merthogy csak nézelődni mentem be, de az eladók olyan rámenősek voltak az üzletben, hogy arra eszméltünk, hogy tipusszám felírása helyett már az előleget kérik, amit mi idióták ki is fizettünk! Nagyon drága volt és persze egy hét múlva megtaláltuk az interneten 5000 Ft-tal olcsóbban, szóval ha elfogadtok egy tanácsot, soha ne menjetek be Heves megye székhelyén a Spar melletti boltocskába, mert átvernek... Azzal vígasztalom magam, hogy egyszer az életben én is vehettek valami olyat, amire valójában vágyom és nem valami olyat, amire pénzem van... Merthogy szerelem magas fokon, az biztos és szándékosan csak a felét használtuk fel, hogy legyen belőle a következő konyhámban is:)
A festést végül rábíztuk a Janira, mert mint mondtam, szuperkirályügyes festő és ő legalább felrakta nekem azokat a polcokat, amire azuram évek óta nem képes... Bézs színt választottam és ha már itt járt, az előszobát és a Wc előtti kis beugrót is átfestette, ami így sokkal világosabb és modernebb lett. Nem mondom, rossz volt nézni, ahogy dolgozik, tudva, hogy mennyit spórolhattunk volna, ha magunknak csináljuk, de Ő jött reggel fél kilnecre, négyre kész volt mindennel, estére már ki is takarítottam és visszapakoltam a helyet! Mi erre egy buzgómocsing 16 hónapos mellett biztosan nem lettünk volna képesek! A tapéta később jött, de azt is gyorsan felrakta, csak én izzadtam le a Picike leszerelése közben, merthogy ő annyira szeretett volna segíteni:)
A kis asztalkám anitikolásáról már írtam nektek és azóta sem bántam meg, hogy hozzányúltam egy új bútorhoz, mert így olyan lett, amilyet én szerettem volna.
Aztán jöttek az apróságok. Az egyik ajtóra táblafóliát ragasztottam, mert nagyon tetszik!!! persze rosszul mértem ki, merthát majd én ezt is megoldom egyedül, így ferde is lett és meg rövid, de még nem volt időm kijavítani és lehet nem is fogom, hogy mindig emlékeztesen arra, hogy nem szégyen segítséget kérni! Akár este tíz után sem... Készült egy Keep calm tábla is, aminek nagyon kell figyelni a mondandójára, mert van benne igazság:) Google képkeresés, másolás, formázás, nyomtatás, némi maradék tapéta és egy ronda laminált lap darab és kész is! Ingyen és bérmentve.
A páraelszívó felé került egy polc, így a szekrények teteje sokkal rendezettebb és esztétikusabb lett. 8 éve várta ez a szerencsétlen polcocska, hogy végre helye és színe legyen. Köszi Jani:)
A pöttyös bögréim kikerültek az ablakra, jól látható helyre, hogy jelképezzék a bennem lévő hagyományőrzőt. A kenyértartót megcseréltem a szendvicssütővel, aminek következtében valamivel nagyobb lett a munkafelületem és az összkép is kellemsebb. A hűtőről lekerült az a rengeteg minden és a pöttyös parafatáblára kerültek át. A szekrényekbe végre rend lett, de azt nem fotóztam, mert már úgy sem látszik:)
Ja, és felhívnám a figyelmet a legújabb kedvencemre, arra a csodás kis kávéfőzőre, amit az aluljáróban vettem Pesten egy bácsitól 1800 Ft-ért és ami olyan finom kávét főz, hogy kezdek rászokni és amire jó ránézni is, mert az is valahogy az én ízlésemet mutatja!
A vicc az egészben, hogy a függöny miatt nem sikerült eddig posztolnom, de ma végre feltehettem, viszont kiderült, hogy elmértem az egészet, rövid lett, de!, így még kap egy csipke sort az aljára, csak hogy AgnesS designos legyen:)
Most olyan a konyha, amilyet szerettem volna, vagyis majdnem, mert hát az álomkonyha jóval nagyobb (ezt beteríti egy 80x150-es szőnyeg) és persze van benne MOSOGATÓGÉP!!! meg két sütő, amiben feljön rendesen a piskóta:) Bevallom, alig várom a karácsonyi sütkérezést ebben a környezetben, annyival meghittebb lesz majd! És látjátok, az én boldogságomhoz elég volt egy kis festék, némi drapéria, meg egy kis kreativitás:)
Sajnos a képek nem adják vissza rendesen, hogy milyen lett, de sajnos nagyon nehéz volt telefonnal jó fotókat késztíeni egy ilyen szűk helyen! De azért remélem tetszik majd nektek is és a lényeg átmegy! Köszönöm, hogy vártátok és remélem nem okoztam csalódást és látszik a változás!
