2013. április 5., péntek

Töltött Buci a'la Marcsi

Hú, végre időben alszanak a lányok, így kiélhetem magam:) Nagyon sok mindenről akartam írni mostanában. de ha itthon van a Nagy, nem szeretek sokáig gép előtt ülni, nehogy felnőttként arról meséljen egy pszichológus kanappéján, hogy aznyám állandóan gépezett, én meg dinka lettem miatta:)
Nálunk egész jól telt a Húsvét, leszámítva talán azt a tényt, hogy megint sokat akartam egyszerre, aminek az lett a vége, hogy körülöttem mindenkinek lapulnia kellett, mert cseppet nem voltam normális. Megvettem ugyanis a Húsvéti Parktikát, mert beleszerettem Borbás Marcsi egyik receptjébe, amit természetesen meg is kellett sütnöm! Gondoltam, hogy milyen jó pofa lesz, ha hétfőn sütöm meg és a locsolkodók frissen, melegen ehetik. Azonban a tojásfestést, rendrakást, szendvicskészítést, díszítést stb. is erre a kb. 2 órára akartam bezsúfolni, mindezt megszállt nyugalommal és áhítattal, a család legnagyobb örömére. Ebből persze az lett, hogy mint egy fúria, mindenért ordítottam, kapkodtam és rohantam és még arra sem szántam rendesen időt, hogy együtt megfessük a tojásokat, pedig ez lett volna az első és a legfontosabb. 10-re kész lettem mindennel, addigra le is nyugodtam, de jövőre biztos, hogy vasárnap fogok mindent elkészíteni, hogy ez ne forduljon elő mégegyszer, mert ezt már nem lehet helyrehozni.
A Buci olyan isteni lett, hogy majd megőrültem érte, de kár volt bajlódnom vele, mert összesen 1 vagy 2 db fogyott belőle, mert valahogy már mindenki tele volt... Köszi! Én meg majdnem a pszichiátrián kötöttem ki, de ne is törődjetek velem... :)
Az elkészítése egyszerű és tényleg megéri elkészíteni, mert nagyon finom!!! Én amúgy is rajongok a kenyértásztás dolgokért, így innen küldök egy nagy puszit Marcsinak a receptért! és persze várom a "randit", amire tavaly lehetőséget kaptam, csak még nem jött össze. Hiába, ilyen "arcokkal" nyomom, Kádár Annamária, Borbás Marcsi és  hamarosan Vida Ági, ez van, erre születni kell:) Jaj, nehogy komolyan vegyen bárki is, én egy cseppet dilis vagyok és szeretek mosolyt csalni azon emberek arcára, akik értik a humorom, így remélem senki nem vakargatja az arcomat a monitora előtt:)
A húsvéti nyuszi egyébként plusz kilókkal ajándékozott meg, amiért soha sem fogok megbocsátani neki. Persze, ettem egy kis ezt, meg azt, na meg amazt is, talán valamivel nagyobb adagokban, mint a férjem, vagy az egész család együttvéve, na de akkor is! Hát van szíve ennek a nyuszinak? És amúgy is, mi köze a húsvéthoz? Még csak nem is tud tojást tojni és nem veszem be, hogy ő festi a tojásokat! Az eredménnyel tegnap szembesülhettem a kínaiban, ahol találtam egy Dromedár márka nevű gatyát és viccből felpróbáltam! Ó, te jó ég, mint egy virsli, vagyis inkább, mint egy dromedár visrli!!! Jó, persze nem ennyire drasztikus, de ezek a hülye kínaiak ráébreszettek arra, hogy talán módosítani kellene az adagokat és egy normális nő számára szükséges mennyiségeket fogyasztani... A Picike meg rám hasonlít, 2 óránként eszik, amit borzasztóan élvez, legalábbis folyamatosan azt mondogatja, hogy nyamnyamnyam! Olyan cuki:)
Szóval, itt  a recept és a kép, de az eredetit a márciusi Praktikában keressétek, sok más szuper ötlet között!

H: 0,5 kg liszt, 2 dkg élesztő, kb egy kiskanál só, cukor és víz/tej az élesztőhöz. Az eredeti recept sört ír, de azt nem mertem kipróbálni. A töltelék lehet bármi, itt húsvéti sonka, főtt tojás és tejföl volt.

Az élesztőt felfutattjuk, majd összekeverjük a liszttel és a sóval, némi vízzel, majd kelni hagyjuk 1-2 órát. Ha szépen megkelt, akkor kinyújtjuk, nagyobb kockákra osztjuk és beletesszük a tölteléket. Én megkentem tejföllel, erre raktam egy kis sonkát felcsíkozva és egy darab tojást. Aztán a széleit felhajtottam és a kezembe kis cipókat formáztam belőle, a tetejét becsíkoztam. Aztán beraktam a sütőbe és szép barnára sütöttem. Hú, de ó lett, próbáljátok ki ti is!


Húsvéti koszorú kindertojásokból

Gabi barátnőm kifli és levendulánál talált egy jó ötletet húsvéti koszorúra, amit sikerült egy kicsit továbbfejleszteni. Elképesztő Levendula lány kreativitása, nekem az életben nem jutott volna az eszembe, hogy a kindertojásokat ha egymáshoz kapcsolom, a végén körforma lesz. Zseniális, mint mindig!!!

Az eredeti ötlet itt:http://www.kiflieslevendula.blogspot.hu/2013/01/husveti-kindertojas-koszoru.html

Én nem akartam annyit zseniliázni, ezért a könnyebb utat választottam és egyszerűen színes tollakkal, raffiával és némi papírral, flitterrel díszítettem, így lett egyszerre tavaszi és húsvéti is egyben. Nekem tetszik:) Azóta már láttam olyat is, hogy lefestették akrillal az alapot és csak virágokat, pillangókat ragasztottak rá, így lett tavaszi és nem húsvéti.

Kabócás Húsvét

Azt igértem az egyik bejegyzésben, hogy ti is részt vehettek az egyesületünk húsvéti játszóházán, amit kicsit megkésve most be is tartok.
A Kabócás Húsvéti Játszóházat évek óta megszervezzük, mert kifejezetten fontosnak tartom ennek az ünnepnek a fennmaradását. Ez egy ősi, vallási ünnep, amit népszokások és hagyományok vesznek körül, amelyeket unokáinknak is ismerni kell! Nem az ajándékozásról szól, hanem a családi-baráti együttlétekről, a szokások felelevenítéséről. Tudom, hogy sokan ki nem állhatják és messziről elkerülik, amivel semmi baj nincs, csak annyit kérnék, hogy kérdezzék meg a gyerkőket, hogy vajon ők élvezik-e? Szeretnek-e a lányok tojást festeni vagy a fiúk locsolkodni? Legyen ez az ő döntésük és ne azért maradjanak le róla, mert Anya vagy Apa utálja az egészet.
Az egyesületünk az idén is több programmal készült és ismét nagyon családias volt a hangulat. Fő "attrakciónk" most már 3. éve Vargáné Marika néni, a Matyó Nagymama Klub elnöke, aki olyan kedves, hogy beöltözik matóyba a kedvünkért és valódi, matyó mintás tojást fest a gyerekekkel és a szüleikkel. Ebben az évben is többen "követelték", így nagy örömmel hívtuk meg ismét. A gyerekek nála töltötték a legtöbb időt, itt kezdtek és ide tértek vissza, mert nagyon élvezték a tojásfestést. Külön öröm volt számunkra, hogy hozott magával csodálatos matyó motívumos nyakláncokat, amiket ő készített, így gyorsan meg is ajándékozhattuk magunkat valami egyedivel. Én voltam olyan szerencsés, hogy ajándékba kaptam azt, amit kiválasztottam és azóta ez lett a kedvenc darabom:) Gabi barátnőm viccesen meg is jegyezte, hogy ezért már megéri vezetőnek lenni és bevallom, valóban csak ezért csinálom:))))
Készítettük pipícset is, ami egy kedves, madárka formájú kalács neve. Edó nénink tartotta a foglalkozást, ami merész vállalkozás, hisz kelt tésztáról van szó, de aki mer az nyer, így este mindenki finom, friss, hatalmasra kelt pipícseket vacsorázhatott. Valamikor felteszem a receptjét és az elkészítés módját is, mert nagyon finom és érdekes! A gyerekek csak gyúrmának hívták a tésztát és nagyon élvezték, hogy játszhatnak vele.
Tündi barátnőm, vagyis Bugac filcdísz vállalta, hogy megmutatja, hogyan készülnek az egyszerűbb filc tojások. Az volt a célunk, hogy a gyerekeket megtanítsuk varrni, de hamar kiderült, hogy a legtöbb anyuka is továbbképzésre, vagyis inkább alapozó képzésre szorul a téma tekintetében... Én is neki estem, de nem sikerült befejezni és valahogy azóta sem éreztem késztetést, hogy varrjak:)
Én egyszerű nyuszi dísszel készültem és színezőkkel a kisebbeknek, de nem szállhattam versenybe ezzel a sok érdekes programmal, amit egyáltalán nem bánok:) Nagy öröm számomra, hogy ennyi mindent be merünk vállalni és hogy mindig ilyen jó partnereink ebben a résztvevőink, mert úgy gondolom, hogy fontos emlékeket adunk ezzel a gyerekeknek és talán a szülőknek is...
Terveztünk tojásvadászatot, ami nem épp magyar néphagyomány, de szerettük volna megajándékozni a gyerkőket, így meghívtuk  nyuszit. Az eső viszont arra kényszerítette, hogy a folyóson dugja el a tojásokat. Amíg szorgoskodott, a gyerekek dalokkal csalogatták a tavaszt, de azt hiszem, hangosabban kellett volna, mert még mindig ramaty idő van... A tojásvadászatnak hatalmas sikere volt, de az elején kikötöttük, hogy mindenkinek csak egy tojást lehet megtalálni, így nem volt sem vita, sem sírás!
Ismét nagyon jó buli volt, olyan lelkitáplálék szerű:)
Jövőre Benneteket is várunk nagy szeretettel!!!!













2013. március 28., csütörtök

Húsvéti tojásfestő ötletek

Gondoltam, hogy összegyűjtök nektek néhány érdekes ötletet a netről, ha rávennétek magatokat hétfőn egy kis tojásfestésre.
Én két kislány mellett kötelezőnek gondolnám szeretni ezt a népszokást, ha nem élvezném annyira... Én sajnos úgy látszik, hogy mazohista tipus vagyok, mert én várom a locsolkodókat, a mai napig számolom, hogy mennyien jöttek és nem verem ki a nagy hisztit, ha szódával jönnek:) Mondjuk a túl sok kölnit nem bírom, mert alapvetően hányingerem van az erős illatoktól, de azért a csuklómat bárkinek oda tartom. Lilivel 1,5 évesen már festettük a tojást és ő is nagyon várja, hogy újra ecsetet ragadjon. Az igaz, hogy egyszerre akar minden színt fevinni, amitől elég érdekes szín kavarodik, de a fiúk vannak oly kedvesek, hogy mindig agyon dicsérik. Ő csak azt nem érti, hogy a lányok miért nem kapnak ilyenkor ajándékot, ami számomra is érthetelen, de legyen a miénk a szépség és a tartósság, amit a locsolkodás ígér. A Húgom mindig csinál Lilinek tojásvadászatot, ami hatalmas élmény számára. Én emlékszem, tökre utáltam a tesómat, amiért mindig nagy lóvéval és egy csomó sütivel tért haza (meg némi pálesszal), én meg bűzlöttem, mint egy Drogéria! De valahogy mégis megszerettem ezt az ünnepet és arra buzdítanék minden kislányos Anyukát, hogy ne hagyja veszni ezt az ünnepet, csak azért, mert ő nem szereti, mert a lányoknak ez fontos része a felnőttéválásukhoz, szükségük van erre az ősi szokásra és élményre, amit csak ilyenkor élhetnek át!
Fessetek együtt tojásokat, süssetek kalácsot, készítsetek húsvéti szendvicseket és várjátok együtt a locsolkodókat. Higgyjétek el, megéri, mert olyan ajándékot kapnak így, amire mindig emlékezni fognak: közös emlékeket, szokásokat, örömöket. És igen, büdös a kölni, hideg a víz, dehát így buli a buli, nem?
Aztán ha lement a locsolkodás, de csak akkor, gyertek el Mezőkövesdre a Matyó Húsvétra, mert nagyon szuper program!!! Mi minden évben kimegyünk és mondhatom, az egyik rendezvény a Városban! Részletes program itt: www.mezokovesd.hu
És, jöjjenek a neten talált tojások, hátha megihletnek valakit! Hagyományos tojásfestő bejegyzésem érdemes elolvasni, mert azok a legszebbek!!! De festve, dekupázsolva, ragasztva, csillogva, gyöngyösen, csipkével, matricával, termésekkel, maratva, márványozva, berzselve, filctollal .... mindegy, csak készüljenek, nehogy ez az ősi ünnep oda legyen....
 
Fénykép: Csipkés tojás.

(pinterest.com) 

2013. március 26., kedd

Húsvéti ajtódísz ovisokkal

Hole Anyó, monggyon le! Láttam ma egy ilyet a facebookon és nagyon találónak éreztem! Most komolyan, március 26-án havat lapátolni? Én már inkább nárciszokat szednék a kertben, pakolnám a szekrényeket, mosnám az ablakot és sétálnék, meg játszótereznék, meg nyársalnék, meg kirándulnék... Szóval minden olyat, amit most nem igazán lehet! Ráadásul itt a Húsvét. Kellene már nagytakarítani, de kinek van kedve a tavaszi nagytakarításhoz télen? Sajnos ebben az időben a lustitiszem is kiújult és a pörgős tyúk helyét felválltotta egy tesznyülős szörnyeteg! Pedig annyi ötletem van,, írni is szeretnék sok-sok mindent, de helyette üres tekintettel (és aggyal) bámulok ki a fejemből és próbálom magam rávenni, hogy felnőttként viselkedjek! Vasárnap 3 óra kellett hozzá, hogy meggyőzzem magam a mosogatással kapcsolatban, ami egyéni rekordnak számít:) Az egyetlen előnye a lustitisznek, hogy ilyenkor nagyon jókat bírkózunk a lányokkal, mert azt lehet fekve csinálni:))) A kicsike még csak 9 hónapos, de igazán jó bírkózó partnernek bizonyult! Benne van minden huncutságban, a nagy meg aztán a fejemen is ugrál, ha hagyom, szóval kiderült, hogy én csak egy fajta gyereket tudok szülni, olyan huncut fajtát....
Majdnem sikerült egy jó kis ovis húsvéti foglalkozást tartani, ha nem szól közbe az időjárás... Miután egy fél délutánom elment azzal, hogy előkészüljek a gyerekeknek, másnap a szakadó eső mégis megakadályozott abban, hogy megtartsuk a foglalkozást. De: pénteken volt Kabócás buli, így ott kézműveskedtünk. Nagyon sokan voltak, de gondolom ez a beígért sütinyalókának volt köszönhető! Én a gyerekeknek segítettem, egy kedves anyuka pedig vállalta, hogy összegyűri a hozzávalókat. Egy sima keksztekercs alapot képzeljetek el, amiből golyókat formáztunk olvasztott csokiba mártottunk, majd jöttek a feltétek: cukorkák, kókusz reszelék, csoki dara stb. Hú, de nagy sikere volt! Láttátok volna a gyerekeket, ahogy sorba álltak, majd jól összecsokizták magukat! Az egyetlen hibája az volt, hogy könnyen szétesett, ami kiküszöbölhető lett volna, ha egy kis időre a hűtőbe tesszük a masszát.
Mi a kislányokkal egy kedves ajtódíszt készítettünk sajtos dobozból. Nagyon egyszerű, de mutatós kis darab, amivel nincs sok munka. A gyerekek mintát rajzoltak a dobozba, kiszínezték a nyuszit, én kivágtam nekik a "füvet" krepp-papírból, majd ráragasztottuk a sajtos dobozra és feldísztitettük kis virágokkal. Aki ügyes, az aljáról még lelógathat egy két díszes tojást is. Ez lógatva van, de persze asztaldíszként is lehet használni, ha állítva teszitek. A nyuszi szalvétatartónak is jó. Készült még egy barika is papírtányérból és valódi birkaszőrből, amit ajándékba kaptunk.
Pénteken húsvétolunk, biztos nagyon jó lesz és megígérem, hogy virtuálisan ti is részt vehettek benne.






2013. március 21., csütörtök

Gubanc és Bugac

Azaz Gabi és Tündi., az ovis barátnőim. Ez az írás most róluk szól, mert olyan szép dolgokat készítettek mostanában, hogy muszáj nekem is megmutatni. Olyan munkát végeznek, ami tőlem egészen távol áll, hiszen főszereplő benne a tű és a cérna, tehát a fehér folt a kreativitásom palettáján...
Tündi Bugac filcdisz néven tevékenykedik a facebook-on, a Meskán és a Breslon is. Egyre több a rendelése és bár még nem készül Bora Borára, remélem egyszer az is eljön. Mindig meglep valami új dísszel, munkáiból sugárzik a kedvesség és a tettrekészség.
Gabinak már korábban igértem egy saját bejegyzést, de ezt nem várta meg, így önálló blogot indított www.franciacsomo.blogspot.hu címen. Mire ez kiderült, már fél éve írta és ahogy elnéztem, nagyon ügyes az írás terén is. Ő keresztszemes hímzéseket készít, már saját ötletek alapján. Mindketten két kisgyermek mellett, házimanó szerepkör után, a saját és mások örömére tevékenykednek és remélem sokan követik a példájukat. Már van közös munkájuk is, együtt járnak beszerző körútra (bár Gabival ez nem egyszerű, mert csak azt szajkózza, hogy Vedd meg, vedd meg, ezt is, ezt is!) és nagyon jó barátnők lettek. Mindig mondtam, hogy az alkotó munkának számtalan haszna van, náluk egy barátságot is eredményezett... Remélem, ha megnézitek a munkáikat, ti is szépnek találjátok majd és talán olyanok is lesznek, akiknek egy új ötletet adtak, valakinek egy oldalt, ahol kézzel készült ajándékokat találnak.
A kézművességből nagyon nehéz megélni, ezért aki így kezdi, ne reméljen sokat. De aki kedvtelésből, a saját szórakoztatására kezdi, lehet, hogy egy idő után már a megrendeléseiből él. Én feladtam az ezirányú elképzeléseimet, csak ajándékba gyártok dolgokat, de ez is olyan hihetetlenül jó érzés!
Íme Tünde néhány munkája:




Az első közös munka:


Gabi néhány munkája:









További is van, mondjam még? Inkább keressetek rájuk, megéri:)