Koszorú sok rózsával

Úgy örültem, amikor a barátnőm névnapjára kézzel készült ajándékot kért, mert az az igazság, hogy már nem okoz akkora örömet a vásárlás, mint régen, amihez gondolom nagyban hozzájárul, hogy a pénztárcám egyre soványabb. Gondolom drasztikus fogyókúrába kezdett, hogy beleférjen a kis piros táskámba:) Szóval most nem jándékok után kajtatok boltról-boltra, csupán a Papírboltba kell elmennem az alapanyagokért. Reni egy őszi ajtódíszt kért, amit ugyebár már készítettem nem is olyan rég, így gondoltam, hogy megy majd, mint a karikacsapás! Szerdáig elment a hét a festés utáni takarítással, amivel persze közel sem vagyok még kész, de gondoltam, hogy majd csütörtökön ripsz-ropsz összedobom a koszorút és még a szekrények belsejében is elmerülhetek. Kitaláltam, hogy lesz rajta filcrózsa, meg vmi természetes, egy kis masni és kész is. Eredetileg türkiz-barna párosítás lett volna, de nem találtam türkiz filcet, így maradtam az ősz színeinél. Jó szokásomhoz híven bebugyoláltam vászonnal a szalmakoszorút, rögzítettem pici gombostűvel, majd kezdtem a filcrózsákkal. Ez kb. egy-másfél órát vett igénybe, mondom még belefér legalább egy szekrény. De aztán jött az alkotói válság. Pakoltam így, pakoltam úgy, de sehogy sem tetszett az eredmény. Mire észbe kaptam, már az esti színházra(!) kellett volna már készülődnöm és ez a drága koszorú még sehol nem tartott... Sajnos az ihlet a darab alatt sem jött meg, gondolom azért is, mert ezer éve nem voltunk kettesben azurammal:) meg még kb. 500 emberrel...

Éjszaka megint alig aludtam, mert ezek a jányok vmiért úgy gondolják, hogy én oda vagyok a kialavatlanságért, de most nem panaszkodhatom, mert csak háromszor kellett kelnem... Délelőtt Baba-mama klub volt, de még előtte próbálkoztam a oszorúval, persze el is késtem innen is, megint. Mind hiába, ez a drága koszorú csak nem akart összeállni!!!! Ebéd után a délutáni foglalkozásra kellett volna készülnöm, ehelyett a koszorún dolgoztam, így nem győztem szégyenkezni, hogy mivel mertem ma kiállni az anyukák elé... Ráadásul annyira fáradt voltam, hogy arra szavak nincsennek. Picike közben gondolta, hogy feldobja a napomat és cirka 15-20 perc alatt (persze indulás előtt, már így is késésben) letekerte az összes WC papírt, kivette a fogkeféket, szétkente a tápit a frissen felmosott (na jó, amjdnem frissen) padlón, jóízűen rágcsázta a WC papírt galacsint a szájában és még pakolni is elkezdett... Hát, nem voltam ideges, de tényleg nem... A játszóházba késve érkeztem, teljesen szétesve és ott sem voltam a toppon, főleg, hogy a Picike az oldalamra nőtt és nem hagyott dolgozni! Nem haragszom én rá emiatt, csak rosszul érzem magam a családok előtt, akiknek jó programot ígértem, erre csak egy szétesett, gondolkozni sem képes nőszemélyt láthattak. Aztán történt valami, ami nagyon, de nagyon jól esett! Az egyik anyuka a foglalkozás végén a porszívót kérte, a másik az asztalokat rakta rendbe, egy harmadik sepregetett vagy pakolt és azuram is megjelent azzal a hírrel, hogy elmosogatott és a pizza az asztalon! Tudjátok ez milyen volt? Mint amikor a hideg, szürke, esős napok után egyszercsak kisüt a nap és egy csodás szivárvány jelenik meg az égen csak is kizárólag neked! Én sok mindent elbírok és megcsinálok, de ha elfáradok, akkor sajnos nagyon elfáradok, szinte elhagyom magam! És az, hogy ezek a drága emberek (mellesleg ha mégegyszer szidom azuramat, emlékeztessetek erre a posztra. Tehát kb. holnap reggel 10-kor:) minden kérés nélkül a segítségemre siettek és nem azt várták, hogy majd ezt is én oldom meg, na ez nekem mindennél többet ért ma!!!! nem is tudom, hogy pl. azuram és az Anyukám nélkül hogy tudnék létezni, ennyi mindent csinálni és hogy hogy érdemeltem meg az ő feltétlen elfogadásukat, amikor néha én vagyok a hétfejű sárkány?! Hogy hogy lehetne megköszönni, hogy minden rendezvényemen ott vannak és mindent megtesznek azért, hogy az én munkámat megkönnyítsék? Nagyon szerencsés vagyok, mert olyan családom és barátaim vannak, akik miatt örökké hálás leszek a sorsnak!!! Ettől boldogabb már csak akkor lehetnék, ha ma végre átaludhatnám az éjszakát... De ne álmodozzunk, inkább mutogatok nektek és nem csak a koszorút:)

 

Készült ugyanis egy-két új dolog is az AgnesS Design termékpalettájára, de sajnos még annyi, de annyi minden van bennem, amit meg akarok valósítani, hogy a végén azt veszem észre, hogy nem mosogatok minden nap... jajj, hogy tudnám én azt elviselni? :))))))))))))

Ilyen lett...

de volt egy ilyen terv is

Az első pirografos felíratom erre a csodás névtáblára

és az első karkötőm...

na, meg az eslő kulcstartóim...

És persze volt megint doboz is, tele sütivel

és egy táblácska egy igazi kisangyalnak

Nagyon sajtos pogácsa Mézeskalácstól

Ilyen barátságtalan időben mindig feltámad a bennem rejlő farkas, vagyis inkább a hideg idő beálltával beköszöntő farkaséhség... Nem tudom, hogy hogy lehet, hogy nyáron vékonyan és csinosan nyomom, ilyenkor meg nem győzöm takargatni a hasam! Ahogy kicsit hűvösebb lesz, máris sütni és főzni akarok, lehetőleg minnél hízlalóbbat... De: kiderült, hogy a párnázott pocakot is lehet szeretni, merthogy az én Picikém nagy örömmel gyűrkölészi és közben jókat kacag! Hát kell-e még nekem ezek után kockás has? Azt mégis hogy lehetene gyűrkölészni????????

Na, a mai sütés tárgyára az egyik kedves ismerősömnél találtam rá és már alig várom, hogy neki essek!!!

Megyek is, aztán jövök az élmény beszámolóval és a nyaminyami elégedettségi vizsgálat eredményével.

Recept:

http://mezeskalacskonyha.blogspot.hu/2013/10/nagyon-sajtos-pogacsa.html

 

Szóval... Megsütöttem... Megkóstoltam...

Mennyei és csodás, főleg még langyosan, mert akkor szinte olvad az ember szájában... Aki szereti a pogácsát, ezt ki ne hagyja!!! Köszi Mézeskalács, most a tiramisu tortád jön:)))))

Szivárványos maszatolás

Hú, zajlik a konyha festés, nagyon izgi!!! Itt van a mi imdáott Jánosunk, mi meg nézzük, ahogy dolgozik. De a konyhás bejegyzést, később, egyben, így most a múlt heti Kabócás programokról egy kis összefoglaló.

 

Kedden a keresztszemes hímzéssel ismerkedtünk a Modern Női Fonóban és hát tudjátok milyen viszonyban vagyok a tűvel és a cérnával...  Most viszont volt egy kis sikerélményem:) Na, nem, nem lett tökéletes, de a varrásom egyik oldala legalább jól sikerült, ami valószínűleg annak tudható be hogy egyszerű mintát választottam! Gabi barátnőm volt az "oktatónk" és nagy türelemmel segítette a munkánkat. Voltak köztünk nagyon ügyesek és beválalósak is, de összességében elmondható, hogy ez a foglalkozás is nagyon jól sikerült! Az, amiért elindítottuk, már itt megnyilvánult, amikor két anyukánk is megköszönte, hogy itt lehet, mert végre kirángattuk a hétköznapok problémájából. nagyon fontosnak éreztük, hogy legyen egy olyan programunk is, ami csak az anyukákra figyel, mert egy nőnek nagyon sok dolga van és bizony szükség van egy kis "nyugalom szigetére", ahol ezek a terhek kicsit könnyebben elviselhetőek. A gyerkők ismét velünk voltak, pedig megbeszéltük, hogy gyerekmentes lesz, de mivel ők is jól érezték magukat, így tök jól elfértünk egymás mellett!

 

Pénteken megtartottam az első Szivárványos Maszatolást, ami a Tapicskoló foglalkozásnak felel meg. Az egészet úgy építettem fel, hogy voltak benne mondókák, dalok és persze festés is. Az egész bemelegítéssel kezdődik, egy fix mondóka/dalocska sorral, majd elővesszük Bartos Erika: Szivárvány című versét és "felmászunk" egy színre a vers sorainak megfelelően. A pirossal kezdődik, így a piros színhez kapcsolódó mondókákat/dalokat gyűjtöttem össze és azokat mondogattuk, közbe iktatva egy-két rajzoltató mondókát is. Amikor ezt befejeztük, jött a papír, festék, zsírkréta, ceruza és kezdődhetett a móka. A gyerekek nagyon édesek voltak, nagyon élvezték és büszkén jelentem, egy ruhát sem kell kidobni, mert nem lettek nagyon festékesek, hagytuk őket játszani a festékkel, a ecsetekkel, így egy nagy maszatolás lett a vége. Egy almát is kettévágtunk, hogy legyen alma nyomdánk, de volt, aki inkább megette volna:) Az egyik kislány megkóstolta a festéket, biztos ízlett neki, mert nem panaszkodott. Imádtam ezt a foglalkozást, így szeretnék majd jobban elmerülni benne. Ami fura volt az az, hogy egyáltalán nem izgultam, pedig szoktam az ilyenek előtt, de valahogy ez olyan természetes volt.

 

Délután Baba-Mama Börzénk volt, ahol mi szokás szerint semmit nem adtunk el, de volt, aki a felét kiszórta annak, amit hozott.

A Maszatoló klubban most Edónk tartott foglalkozást, ami nagyon jó volt, hisz annyi mindenre kellett figyelnem egész nap, hogy jól jött a segítség. Egyre többen vagyunk ott is, aminek nagyon örülök. A héten is izgalmas programjaink lesznek, például Szüretelő játszóház népi kézműves foglalkozással és táncházzal, szóval oda csapunk a lecsónak. vagy a szőlőnek:)

 

 

Modern Női Fonó

 

Szivárványos Maszatolás

 

 

Maszatoló klub

 

Beindultunk...

Na, milyen frappáns bejegyzés címet találtam ki, mi? Már kezdett elkalandozni a fantáziátok, mi? De most lehűtöm a kedélyeket, nem "arról" van szó! Vagy csak én vagyok ilyen hülye, hogy egyből egy új vállalkozás beindítása jutott az eszembe erről a szóról? Igazából arról van szó, hogy újra indult a Kabócás élet és mivel épp egy 6 éves kisfiú bulijáról jöttünk haza, ahol a felnőttek ugyanolyan jól szórakoztak, mint a gyerekek, próbáltam valami viccessel indítani ezt a bejegyzést, mivel hulla fáradt vagyok és semmi jobb nem jutott az eszembe... Bocs, legközelebb kevesebb ásványvizet iszom! Ebben a buliban amúgy asszem az apukák pörögtek a legjobban, mert hát iszogattak egy kis ezt, meg egy kis azt és a végén már hangosabbak voltak, mint a gyerekek:) Az én férjem keményen állta a sarat és ölelgetősre itta magát, így rezgett a léc, hogy vajon haza tud-e bicajozni a Naggyal, de jelentem, ő még részegen is képes egyenesen biciglizni! Most mondanám, hogy büszke vagyok rá, de nem mondom, mert akkor hazudnék, azt meg nem szoktam! Engem amúgy nem zavar, hogy sokatbeszélősölelgetős állapotba került, de az, hogy holnap olyan lesz, mint akinek 30 az IQ-ja, na az már igen! Én nem iszom alkoholt, csak kiemelt rendezvényeken úgy 5 évente egyszer, jól elvagyok az ásványvízzel is és ó társaságban az is elég! A csaj részlegen Tündi barátném vitte a prímet, na nem az ivásban, hanem a hülyeségek összehordásába, mi meg szakadtunk a röhögéstől! A két gyerekem meg marha jól el volt, mert annyi volt a játék, mint egy játszóházban, így mondhatni az egész család bulizott egy nagyot. egy 6 éves szülinapján. Hát na, szűkösebb időkben már bármi jöhet, csak a fiúknak legyen pálinka, a lányoknak süti, a gyerekeknek meg játékok.

Amiről írni akartam, az az, hogy elindult újra az egyesület és mindhatni, igazán programgazdagok vagyunk az idén! Én megfogadtam, hogy most jóval kevesebbet fogok dolgozni, de már most megdupláztam a tavalyi mennyiséget, de egyenlőre bírom, főleg, hogy ez volt az első hét:) Szerencsére lett néhány Anyuka, aki szívesen tart foglalkozásokat vagy kiviszi a plakátunkat és az is jól esik, hogy látom, hogy örülnek a rendezvényeiknek, így pedig könnyebb nekem is! Sokszor eszembe jut, hogy mi a francért töltök ott 2-3 órát, amikor itthon is annyi dolgom lenne, meg hát csak Gyesen vagyok, de aztán az is eszembe jut, hogy ez jó nekem és a házimunka úgy is megvár... Ráadásul a gyerkőket is vihetem magammal, ami nagyon jó, mert így együtt lehetünk és ők is jól érzik magukat! A Nagy konrétan ma kézműves foglalkozást tartott és bevont egy kislányt is, úgyhogy a mellkasom (sajnos nem a mellem) tovább dagadt a büszkeségtől:)
Elindult a Modern Női Fonó, ahol az első foglalkozást én tartottam. Őszi ajtódíszeket készítettünk, nagyon kellemes hangulatban. Nem voltunk sokan, ami egy kicsit bántott, mert több emberre számítottam, de az eredmények kárpótoltak mindenért. Ma volt az első Kabócás baba-mama klub is, ahol az én imádott és mélységesen tisztelt védőnénik tartott egy nagyon jó kis előadást, nagyon jól sikerült! Ezeken kívül még van a Maszatoló klub, a Mazsola Muzsika és Torna is, így van dolgunk rendesen. A hét elején ráadásul a Picike nagyon beteg volt, magas láza volt és nagyon erőtlen volt, meg nyűgös, így nehéz volt nekem is elindítani a dolgokat. De már ő is meggyógyult (csak a kisördögöt kellene kivenni belőle, aki állandó ellenkezésre készíteti), az egyesület is sikeresen elindult újra a nyári szünet után, buli is volt, festés lesz a konyhába,meg apának munka is lesz, szóval örülés van! Voltam közben városi rendezvényen, ahová 6 lóval kellett kirángatni, annyi kedvem volt menni, de aztán a gyerekek közt oldódtam és még a végén élveztem is.
na, mutatom az eredményeket, aztán coming soon:)

 Ceruzatartó sünivel és gombával, illetve Katicás kincsesdoboz sajtosdobozból, mozgatható szárnyakkal a Szeretlek Magyarország! rendezvényen. Az összes alapanyag elfogyott... :)

 Matyó mintás könyvjelző is készült.

 WC papírgurigákba tehetik a ceruzákat a gyerekek, amik jól elbújtak a kartonból készült süni mögött.

 Süni sablon

 A katicánál a sajtosdoboz volt a sablon

 Tündi és Gabi barátnőm, vagyis Bugac és Gubanc. Valószínűleg megölnek majd ezért a képért:)

 Tündi 10 perc alatt összedobta ezt a koszorút, mindenki másnak 2 óra kellett hozzá.. No comment!

 Ez lett az enyém:) Nyeremény lesz az AgnesS Design facebook oldalamon!

Anita csodás koszorúja

 Juditka barátném úgy volt, hogy nem tud jönni, de aztán nem bánta meg, igazán ügyes volt!

Gabi félúton feladta, de Lilkóm befejezte helyette:)

 Gyakoroltuk a filcrózsa készítést

Így készül a filcrózsa:

 

 És a pompom készítést is

 Baba-mama klub és a játszó szobánk a régi/új párnáinkkal. Ugyanis egy régi, rossz kanappé rusnya zöld párnáit megkaptuk, amit az egyik Anyukánk volt olyan kedves és áthúzott nekünk! Örökké imádni fogom érte!!!!