Elvileg itt a nyár a nyakunkon, de mivel most is pulcsiban és zokniban ülök a gép előtt, kételkedem abban, hogy valaha ezek is lekerülnek rólam. Na, ne legyen piszkos a fantáziátok, nem tervezek nudizást, max nudlizást sok-sok baracklekvárral. Szóval nagyon nem vagyok kibékülve az időjárással, ráadásul a hangulatom is borongós ilyenkor, bár nevezhetjük akár lustának is. Most beteg a két gyerkő, de szerencsére nem nagyon, így szépen csendesen, nyugodtan telnek a napjaink. Anyukám főz nekünk, Apósom is segít, ahol tud, mert Apa nincs itthon és nagyon aggódnak az unokákért, meg értem, hogy mi lesz velünk. Én jól bírom, csak az orrszívás ér fel egy kisebb csatajelenettel, mert a Picike olyan ügyesen hárít és taszít, mint 3 tengeralattjáró. Bár néha nincs is szükség erre a drasztikus beavatkozásra, elég egy hapci és máris zöldben úszik minden. A takarítási mániám épp lappangó időszakát éli, már várom, hogy mikor tör elő dühöngő őrült képében, de most tök jól elvagyok a kiflimorzsák és a tengernyi játék fogságában. Bár, ha már úgy is elő kell venni az orrszívót... Amúgy a két csaj folyamatosan rajtam csücsül, vagy követ mindenhová, amivel nem is lenne gond, ha a konyhám nem 3x3 cm-es lenne. Ha már én bennt vagyok, az is elég, de ha még jön a két gyerek, néhány játék és az a sok minden, amit Léna szétdobál, hát akkor kellene valami repülőcipő, hogy ne törjem ki a nyakam. Tegnap délután így próbáltunk mézesakácsot sütni (nálunk nincs a karácsonyhoz kötve, mert annyira imádjuk!) és leszűrni a bodza szörpöt. Nem volt egyszerű, de sikerült!!!
Tegnap elkövettem valamit, ami már régóta motoszkál bennem, de úgy éreztem, hogy most jött el az ideje. A löketet Anya Spórol adta meg, aki épp arról írt, hogy akkora boldogság volt neki a 2000 követő a facebook-on, hogy még pezsgőt is bontott. Így tegnap útnak indult az AgnesS Desing, ahol az általam készített tárgyak mellett, mások ötleteit is szeretném bemutatni majd. A név értelemszerűen az enyém, míg a desing ezer helyen megtalálható és egyébként tök nehéz leírni:) Célom az, hogy felhívjam a figyelmet a kézműves munkák értékére, továbbá, hogy ötleteket adjak másoknak is a megvalósításhoz. Van több ötletem is, lesz majd játék és pályázat is, pont úgy, mint a nagyoknál, de azt tudom, hogy nem akarok mindenáron a középpontban lenni. Ha nem lesz több ezer követőm, az sem nagy baj, hisz én annak is nagyon tudok örülni, ami van, számomra bármekkora szám megtiszteltető. Sajnos nem fogok tudni mindennap új ötleteket bemutatni, hisz ezer dolog van még az életemben, de ahogy tudom, gondozom majd az én kis oldalamat. Aztán ha véletlenül valakinek eszébe jutna rendelni tőlem valamit, na akkor aztán tök happy leszek!
Na, mivel ez a nyúlfarknyi blogbejegyzés is két órámba került, hála az én életem értelmeinek, így jöjjenek a képek és ha alszanak, remélem folytathatom majd az írást...
Alszanak, így leírom, hogyan készültek, bár szerintem különösebben nem kell kommentálni. Ezek a cserepek még korábban készültek, de olyan félkésznek éreztem őket, hogy muszáj volt kezdeni velük valamit. A pillangós egyszerűen sötét lila volt, így fel kellett dobni valahogy. Mivel vettem most egy szivacsos ecsetet, így fehér akrillal körmepöttyöztem, amitől kicsit régiesebb lett a hatása. Aztán rádekupázsoltam egy levendulás szalvétadarabot, majd a lefestett hugarocell pillangót (10 db volt 440 Ft) ráragasztottam az előzőleg felragasztott csipkére.
A pöttyösöknél az akrillal lefestett alapra egy radíros ceruzavéggel egyesével tettem fel a számomra oly kedves pöttyöket, majd persze jött a többi: a csipke és a dekupázs. Hiába, beleszerettem a Vintage világába, így mostanában lesznek hasonló megmozdulásaim:) Nagy kedvencem lett a Home-os cserép, mert az olyan kedves kis darab lett szerintem. Persze a fekete pillangós is tetszik, ami szintén dekupázs és amit nagyon különlegessé tesz ez a fekete csipke. A maradék kettőt azért tettem fel, hogy egy csipke darabkával vagy egy szallaggal is elég feldobni a cserepeinket, amelyek így azonnal különlegesebbé válnak.
Kivittem őket az aktuális Bolhapiacunkra, de nem kelt el egy sem, így most próbálkozom a Virágvásárral, amit a Kertbarátok szerveznek. Hátha... Viszont két képen, maximálisan áron alul gazdára talált, aminek most nem tudom eldönteni, hogy örüljek vagy nem... Mert hogy az egyikbe nagyon beleszerettem, később meg is mutatom nektek, így most készíthetek újat magamnak:) csak tudnám, hogy hová teszem????????
Alszanak, így leírom, hogyan készültek, bár szerintem különösebben nem kell kommentálni. Ezek a cserepek még korábban készültek, de olyan félkésznek éreztem őket, hogy muszáj volt kezdeni velük valamit. A pillangós egyszerűen sötét lila volt, így fel kellett dobni valahogy. Mivel vettem most egy szivacsos ecsetet, így fehér akrillal körmepöttyöztem, amitől kicsit régiesebb lett a hatása. Aztán rádekupázsoltam egy levendulás szalvétadarabot, majd a lefestett hugarocell pillangót (10 db volt 440 Ft) ráragasztottam az előzőleg felragasztott csipkére.
A pöttyösöknél az akrillal lefestett alapra egy radíros ceruzavéggel egyesével tettem fel a számomra oly kedves pöttyöket, majd persze jött a többi: a csipke és a dekupázs. Hiába, beleszerettem a Vintage világába, így mostanában lesznek hasonló megmozdulásaim:) Nagy kedvencem lett a Home-os cserép, mert az olyan kedves kis darab lett szerintem. Persze a fekete pillangós is tetszik, ami szintén dekupázs és amit nagyon különlegessé tesz ez a fekete csipke. A maradék kettőt azért tettem fel, hogy egy csipke darabkával vagy egy szallaggal is elég feldobni a cserepeinket, amelyek így azonnal különlegesebbé válnak.
Kivittem őket az aktuális Bolhapiacunkra, de nem kelt el egy sem, így most próbálkozom a Virágvásárral, amit a Kertbarátok szerveznek. Hátha... Viszont két képen, maximálisan áron alul gazdára talált, aminek most nem tudom eldönteni, hogy örüljek vagy nem... Mert hogy az egyikbe nagyon beleszerettem, később meg is mutatom nektek, így most készíthetek újat magamnak:) csak tudnám, hogy hová teszem????????
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése