A mai bejegyzést csak erős idegzetűeknek ajánlom! Nem vagyok teljesen százas ugyanis per pillanat... :)
Január van.... utálatos egy hónap, mi? Én nem vagyok nagy rajongója és ezen a tényen még az sem javít, hogy ebben a hónapban van a névnapom és a legjobb barinőm születésnapja is... Tehát buli van, de én inkább csak egy pihe-puha takaróra vágyom és egy jó könyvre! Ez a borús, esős, ködös, sötét, nem szeretem idő tökéletes arra, hogy úgy érezzem, elemészt az unalom... Merthogy van ám dolog, tevékenykedem is, de semmi örömöm nem lelem semmiben. Kivéve talán a látványos fetrengésben, az agyatlan TV nézésben és a süti evésben! Tudom, tudom, egy két gyermekes Anyuka nem érezhet így, sőt, mindig mosolyog és boldog, hisz a Világ legcsodáslatosabb kincseit tudhatja magáénak, de én most akudt januártitiszben szenvedek és ez nagyon komoly betegség ám. Hasonlít a lustititiszhez, ami alkalom adtán felül kerekedik rajtam, de ez még komolyabb probléma, ugyanis agyatlansággal is társul... Kicsit olyan, mint amikor Zombie vagy, csak nem Brad Pitt filmjében( forevör láv Brady), hanem a saját kanappédon, az Éjjel-Nappal Budapestet bámulva bambán. Igen, szégyen gyalázat, de nézem... De nem ez a legrosszabb: még élvezem is! Már odaáig sülledtem, hogy várom, hogy este legyen és elterüljek a kanappén és nézzem ezt a szennyet. Mert hát nem túl építő jellegű műsor, de a januártitiszre tökéletes!
Bár meg kell valljam, ilyen két jópofa gyereket is ritkán látok, mint az enyémek, akiket az élettől kaptam ajándékba! A Picike most már szinte minden szót mond utánunk (kedvencem a : segítség kell!), ami olykor nagyon vicces. Ma mondta pl., hogy -Teát kérek! amitől én azonnal elolvadtam és bár nem szeretném, ha rászokna, egy 1,5 évestől ez nagy teljesítmény, így adtam neki. A következő pillanatban meg is bántam lágyszívűségem, ugyanis ez a kis huncut csak arra volt kíváncsi, hogy hogy tud repülni a pohár, ha tea van benne:) (Nagy boldogság ez, főleg miután a délutáni alvás helyett inkább felmosod az egész házat, pedig inkább bambulnál!) Rendeszeres vetkőzős műsorai vannak és olyan humorérzéke, hogy az nem igaz! A Nagy meg már olyan nagy, hogy rá se lehet ismerni! Még a végén jó gyerek lesz, aztán meg csak kereshetjük, hogy mégis kire ütött?! Bár sosem volt rá panasz az oviban, most még dícsérik is, hogy milyen ügyes, szóval azt hiszem most jön a vihar, vagyis a kamaszkor előtti csend és nyugalom, amit addig élvezek, amíg csak lehet! Azember meg szenved, mert beadadta magának az influenza elleni oltást és persze már másnapra lebetegedett... No comment!
Nagyon jó velük, olyan sokat nevetünk együtt! Még januárban is...
Szóval csak ennyire súlyos a helyzet nálam így januárban és bár születtek új munkák is, most mégis inkább 3 sütit hoztam, amelyeknek már a készítése is bearanyozza a napomat, az evésről nem is beszélve, a tükröket meg majd letakarjuk.
1. Karamellás-grillázsos-zabfalatos-kávés csoda
Ezt a sütit tegnap találtam ki, de a januártitisz megakadályozott benne, hogy azonnal megcsináljam! Szóval: találtam a szekrényben egy csomag Zabfalatokat és gondoltam ez jó kis alap lehetne valami finomságnak. Így hát apró darabokra törtem, felolvasztottam kb. 2 kanálnyi vajat, amihez kb. fél deci kávét öntöttem és az egészet jól összekevertem és egy jénai aljába nyomkodtam kanállal. Közben készítettem 3,5 dl tejből egy karamellás pudingot (3 ek cukorral) és hagytam kihűlni. Ez után jött a grillázs, amihez kb. 2 marék diót és kb. 3-4 ek cukrot használtam. Lábosba tettem, felolvasztottam és alufóliára öntöttem. Ahogy kihűlt, összetörtem apró darabokra és a felét rászórtam a zabfalatos alapra. Erre ment a puding, amit kb. 5 dkg vajjal elkevertem, hogy krémesebb legyen, majd a tetejére a maradék grillázs és irány a hűtő. Bocsánat, hogy nincs rendes recept, de a képzeletemre és a tapasztalataimra támaszkodtam közben. Kezdek rájönni, hogy a sütés-főzés alapja, hogy elképzeljük, milyen íze lehet az adott ételeknek együtt és hagyjuk, hogy a fantáziánk irányítsa a fakanalat.
Hát mit mondjak, isteni lett!!! Eeredetileg egy barátnőmmel akartam elfogyasztani, de mivel ma is lemondta a találkát, így innen üzenem neki, hogyha ismét lemondja, sajnos nem fogunk tudni együtt meghízni, majd fogyózni, majd megint hízni, megint fogyni ésatöbbi, mert kitör rajtam az örihari...
2. Almás palacsinta pite
Ezt a receptet Mautner Zsófi műsorában láttam és már másnap el is készítettem, de ha nem január lett volna, hanem vmi tavaszi, napsütéses nap, akkor már reggelire kész lett volna!
Az eredeti recept itt található: http://izeselet.hu/videok/serpenyos-almas-palacsinta/
De én itt is inkább ösztönösen készítettem, nem figyeltem a mennyiségeket. Amit másképp cselekedtem, hogy az almához, amikor pároltam és karamellizáltam, tettem egy kis diót is, illetve a papalcsinta tésztába egy csomag vanilliás cukrot, hogy ízesebb legyen. Viszont legközelebb még több almát használok és a tésztába még teszek cukrot és fahéjat is, mert így nem volt olyan ízletes! Viszont érdemes kipróbálni, mert nagyon finom sütike és nagyon hamar elkészül!
3. Nutellás muffin:
Hú, ez most nagy kedvencem lett, látszik is úgy deréktájékon:) Karácsony után nem híztam valami csoda folytán, de most már nagy gondban lennék, ha egy feszülős Armaniban kellene végig mennem a vörösszőnyegen! Merthogy nem beszélek angolul...:)
Szóval ez az eredeti recept, de a tejnek a fele is elég, mert amúgy beleragad a papírba és nem is olyan ízletes. Próbáltam már az aljára tenni a nutellát ( a Lidlis a legjobb), aztán a tetejére, majd a közepére, de az ideális elhelyezést még nem találtam meg, mert valahogy mindig érdekes lett az eredmény! Finom, annyi biztos:) Édesszájúak fagyival is ehetik! :)
ui.: tudja valaki Jamie Oliver food stylistjainak az elérhetőségetit? Merthát lássuk be, kívánatosabbak lennének egy szebb fotón:) Bocsika a minőségért, de fogjátok fel chokitoként: ronda, de finom!
meg amúgy is január van... :)
