Szeretném megmutatni Nektek az erkélyemet, ami valahol már a reménybeli kertem előfutára:) Továbbra is nagyon szeretnénk kertes házba költözni, de amíg ez nem megoldható, addig marad ez a néhány négyzetméteres, főutcára néző erkély, amit kedvemre csinosítgathatok. Nincs sok pénzem, inkább kreatívan oldom meg amit szeretnék, mint mindig:)
Fontos szempont volt, hogy egy olyan helyet alakítsak ki, ahol a két lánykám (és néha a kis barátaik) is jól érzik magukat, mert ők is nagyon szeretnek a szabadban lenni, de azt nem tudom megoldani, hogy mindig a játszón üljünk vagy csatangoljunk, így ki kellett találnom, hogy ha kedvük tarja, kimehessenek játszani. A hokedli konyha már tavaly kikerült, de az idén az erkély ajtó mellé tettem, hogy mindig rájuk lássak és kaptt egy kis enetriőrt. Jelenleg nagyon büszke vagyok rá, hisz megnyertem vele a Spektrum Home nyereményjátékát és úgy néz ki, hogy egy igen zuper kis magazinba is bekerül majd, de erről majd később írok:)
A régi, rossz szőnyegre felfestettem egy ugróisolát, de lehet rajzolni a virágtatókra, vettem nekik egy dobálós játékot, készült egy kis tündérkert is és persze van sok-sok virág, amit gondozhatnak, na meg a paradicsom, amit a kislányom vett 150 Ft-ért a picon (akkor ennyi pénze volt összesen és azt palántára akarta költeni, bár azt nem tudta pontosan, hogy mi az a palánta:) A madárkáink jönnek minden nap többször is, de nagyon redetlenek, szétdobálják a magokat, aztán meg reklmálnak, ha nincs a tálkában! Nagyon szeretem, amikor megjelennek, mert azt mindig hangos énekléssel jelzik és a gyerekek gyorsan az ablakhoz rohannak. A madáretetőről már írtam, azóta is imádom, de rendmániásoknak nem ajánlom:)
A nagy kedvenceim a hortenziáim <3 Egész egyszerűen csodálatosak!!! A nyár elején kettő még rózsaszín volt, egy meg kék, most meg már az összes bezöldült, de az egyik már a bordó színnel kacérkodik! Naponta többször is megcsodálom őket és már most azon aggódom, hogy vajon kibíríják-e majd a telet! A falra is tettem egy-két dolgot, mert szerettem volna megteremteni egy kis romantikus hangulatot.
A rattanszékek, na, azokat a kidobástól sikerült megmentenem! Még a férjem nagymamája készítette őket, de már elég kopottak voltak és ő le akarta cserélni őket. Szinte könyörögtem neki, hogy had próbáljam meg átfesteni, hátha szebb lesz, de ő valami műanyagot akart. Aztán átfestettem és maradtak:) Ezt nem ajánlom kezdknek, én sem voltam boldog, amikor elkészült, azonban nagyon boldog voltam:) A festő barátom azt tanácsolta, hogy fújjam le festékkel, egy alapos tisztítás után, de én vagány vagyok és neki estem ecsettel! Nagyon nehéz volt így festeni, szívta be a festéket, nehezen haladtam vele, az asztalra kellene még egy réteg, de jó ez így, leglábbis nekem megfelel! Természetesen piros pöttyös terítő került rá, mert nálam mást el sem lehetne képzelni! Valaki a múltkor meg is jegyezte, hogy gondolta, hogy mi launk itt, mert látta a terítőt!
Az idén megfogadtam, hogy nem lesz petúnia az erkélyen, de megláttam ezeket a gyönyörűségeket és persze ezek kerültek ismét a ládámba! A kövirózsám egyre szebb, már ültetgetek belőle mindenfelé, de az a nagy terv, hogy ha egyszer elmegyünk innen, jönnek ők is velem! Van borostyán is, aminek az az érdekessége, hogy tavaly teljesen kiszáradt, Anyukám visszavágta, Lili locsolgatta és meghálálta, egyre szebb! Szeretem a virágokat, talán sok is van belőle, de számomra csodálatos élmény esténként kimenni locsolni és gyönyörködni bennük! Szeretnék majd fapadlót és a falakat lefesteni, meg sok-sok kavicsot, esetleg egy kis csobogót, de egyenlőre ennyit sikerült kihoznom belőle! A lányok is sokat vannak kint, de azt tudnotok kell, hogy ők itt is képesek 3 másodperc alatt összeveszni és egymás hajának esni, ami persze "jót" tesz az idegeimnek... De akkor is, csodás érzés azon dolgozni, hogy szebb legyen a környezetünk és megéri a munka és az energia, mert így olyan helyen pihenhetünk, ami pont olyan lett, amilyet elképzeltünk!
Lesznek szép fotók (Gál Péter fotós) és nem szép fotók (Ágica, telefonos fotós)
Ez az egyik vége:
Ilyen középről:
És ilyen a másik vége:
Kövirózsák:
(ezeket Lili ültette, titokban, egy konzervesdobozba, amit harisnyával vont be és farkasfoggal kötözött meg)
A Tündérkert:
A madáretető:
Egy AgnesSdesign tábla a falon:
Az ugróiskola (akrill festékkel festetem):
Lehet rajzolni is:
A kedvenc bútoraim:
A hokedli konyha:
Az isteni paradicsomunk:)
Szép fotók Gál Pétertől valók:)
He tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is és kövess engem a facebookon is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése