Tavaszi készülődés Kabócáéknál

Ma megint egy fanatsztikus foglalkozásunk volt az egyesületbe, ahol ismét csak az idő vetett véget a mókának. Jelentem, van már Apukánk is, aki ma beállt kézműveskedni is és úgy láttam, hogy rendkívül élvezte és persze tovább is gondolta az ötletet.

Ma kipróbáltuk ezt a lufis ötletet, aminek a lényege, hogy egy lufit körbetekerünk tapétaragsztós zsinórral, ami majd megköt és szép lesz! Az első egész jó lett, csak  a lufi nem lett jól megkötve.... Aztán jöttek a csomók, meg a dzsuva, míg a végén a kifüggeszett zsinór úgy nem döntött, hogy az összes száradó gömbőcöt le nem dobja magáról, amiknek egy része így tönre is ment... Nem mondom, jó móka volt, de nem biztos, hogy egyből a játszóházban kellett volna kipróbálni... Mindenesetre még próbálkozom egy darabig, mert nagyon tetszik az ötlet!

Készült néhány ablakdísz is, amik nagyon jól mutatnak és igazán egyszerű volt elkészíteni. A cserépformát még a könyvtárból hoztam, ahol szuper ötletekek vannak mindig, így hamarosan kapnak egy bejegyzést tőlem ajándékba:) Mi papírvirágokat állítottunk a cserepekbe, némelyeket sütipapírból, de a sajátkészítésű rajz is fenomenálisan mutat! Anyák-napjára tehettek bele kézlenyomatot, ami nagyon szép ajándék lehet, főleg, ha sok a gyerkő! Én imádom ezt az ötletet, szerintem nagyon kedves:)

Nekem már nagyon kellett a mai foglalkozás, mert ez a tél felemészti a lelkem! ha nem kapom meg az utolsó Anne könyvet, amit könyvtárközin kértek meg nekem és amiért nem lehetek elég hálás, már nem tudom, hogy hol járnék... A sok gond úgy rámtelepedett, hogy elkezdte felfalni a lelkemet és már nem tudtam örülni... a gyerkők persze minden napomat feldobják, de mostanában sokszor ülök le TV-t nézni és bambulni, ami lássuk be, nem túl elmeépítő tevékenység:) De úgy érzem, hogy az alkotómunka és a jó közösség ismét bebizonyította, hogy jobb aktívnak lenni, mint tunyának, mert ez sokkal mulatságosabb! Nagyon kellene már a napsütés és a nagy séták, amikre minden porcikám ki van éhezve, de erre még mindig várni kell, ami már nem megy olyan könnyen! De kitartunk és aztán vígan ugrunk fejest a csillogó napfürdőbe:)

http://nijuuni-fumie.blogspot.hu/2011/12/fonalgomb.html



A mi munkáink száradás közben: