Most csak mutogatok, mert szerencsére beindult a kis "vállalkozásom" és rajtam kívül egyre többen látnak fantáziát az újrahasznosított sütisdobozaimban. Egy hete már abba akartam hagyni az egészet, most meg nem győzöm számolgatni, hogy mit mikor oldjak meg. Csodás érzés bevallom, hogy az én termékeimet válasszák a megrendelők és az a tudat, hogy Karácsonykor ismerősök és ismeretlenek AgnesS design termékeknek örülhetnek, nagyon boldoggá tesz!!! Itt nem a pénz a lényeg, bár nagyon jól jön, hanem az érzés, amikor meglátják és megköszönik, az valami fantasztikus!! Már egyre több mindent pakolok a termékekre, igyekszem egyre pontosabban és szebben dolgozni és valami egyedit alkotni! Bevallom, én még nem találkoztam előtte ilyen dobozokkal, ezért azt hiszem nem vagyok nagyképű, amikor azt mondom, hogy ezeket én készítettem először, mondhatni a védjegyemmé válltak! Persze egyre többen mondogatják körülöttem, hogy ők is készítenek majd ilyet ajándékba, de én nem bánom, mert örülök, hogy alkotásra ösztönöztem őket a munkáimmal. Persze ha vki elkezd ugyanilyenekt árulni, arra ráuszítom a háromfejű kutyát a Harry Potterből vagy legalábbis ferde szemmel nézek majd rá:)
Így dolgozom, dolgozom és dolgozom, de persze csak ha alszik a gyerek, mert amúgy meg a Léna hurrikán nyomait próbálom eltüntetni! Merthogy ez a kis vadorzó szétszedi a házat nekem és olyan gyorsan csinál mindent, hogy időm sincs kapcsolni, csak végig nézem, ahogy pl. a játék a WC-be esik. Mindez közvetlenül pisilés után... reggeli előtt... és nem olyan, amit le lehetne húzni... A kukát ellenőriznem kell, mert mindig kidob valamit, a szájába minden van, csak rendes kaja nem, az új tapétámat és asztalkámat már összefirkálta, a telefonom a pleusos kukába és még sorolhatnám... Kivagyok... Aztán rám néz, dob egy mosolyt és minden el van intézve... De legfőképpen én... Merthogy annyira, de annyira aranyos, hogy nem lehet rá haragudni!!! Az éjszakák sajnos még mindig nem az igaziak, kétszer kel, a Nagy egyszer, Apa meg korán megy dolgozni:( Ma már délelőtt kávét ittam, ami azért fura, mert én nem szoktam kávét inni, pláne nem délelőtt!!!) Persze a Picike azt is kilöttyintette, amíg én a fél másodpercel azelőtt szétkent joghurtját próbáltam feltörölni... Fáradt vagyok, nagyon és közben próbálok jó háziasszony, klubvezető is lenni, ami nagyon nehéz agy egyszerre... de annyira élvezem a munkát, olyan, mint ha szárnyalnék!!! Közben Kabócázunk is, ahol mindig egyre csak jobb és a gyerekeim is annyira szeretnek ott lenni, hogy ilyenkor mindig azt gondolom, hogy nem is vagyok olyan rossz Anyuka, hogy ezt öszehoztam nekik:) Nem babázok velük órákig, de miattuk egész évben gyermek programokat szervezek, hogy jól érezzék magukat és ez talán ér annyit, mint ha én lennék Ken a játékban:) Vagy nem? nem tudom, majd pár év múlva biztosan kiderül:)
Na, megyek aludni, bár dolgoznom kellene, de nem bírok... Jó éjt Nektek:)
A noteszom a kedvenc mintámmal
Régi kávésdoboz új köntösben
Ezek már a szomszédos Pékség kirakatát dísztik! Úgy örülök nekik!!!!
Mondom, hogy menők
Ő a legmenőbb!!!
Ő az én kedvencem
Nem találok szavakat! Ez fantasztikus!!!! Nagyon szépeket alkotsz, büszke is lehetsz magadra. :)))
VálaszTörlésEgytől egyig gyönyörű!!!!!Nagyon ügyes vagy,gratulálok a sikeredhez,igazán megérdemled! :)
VálaszTörlésKöszönöm!!! bevallom, egy kicsit menekülés is most az alkotás, mert ez a két boszorkány szétszed piciny darabkákra!!!! :)
VálaszTörlés