Süti Pocaknak

Na, ha azt mondom Pocak, mi jut először az eszetekbe? Csak nem egy zöld zokniszörny? Mert nekem már sajnos igen... Állítólag egy reklámra két esetben figyelnek oda: ha nagyon jó vagy ha nagyon rossz. Szerintem az Actívia az utóbbi, bár ami azóta kering a facebook-on "pocak" témakörben, az méltóképp illusztrálja a magyarok humorérzékét. Bár ez a bajuszozás sem semmi...:)
Ma egy sütit hoztam, ami tegnap óta a hatalmában tart bennünket és amit muszáj megosztanom veletek, mert nagyon finom lett! Mielőtt leírom a receptet, el kell, hogy áruljam, hogy már a kisebbik gyermekem is ELROMLOTT! Történt ugyanis, hogy azt gondoltuk, mi naívan, hogy a Nagy már annyit hisztizett és ellenkezett, hogy a másodiknak kutya kötelessége minta gyereknek lennie. Ez így is volt, egészen mostanáig... Este fürdés után azonnal elaludt, egyedül, átaludta az éjszakát, nappal is sokat pihent és úgy általában nem volt vele semmi baj. Baj most sincs, főleg az Első után, csak a kisasszony kitalálta, hogy nem akar aludni! Most is már olyan fáradt, hogy alig él, de még küzd az Álom Manóval! Azt találta ki, hogy félig elalszik a kezemben, majd ahogy berakom a kiságyba, pár pillanat múlva már vigyorogva áll és várja, hogy bemenjek érte. Én meg bemegyek, mert félek, hogy kiesik vagy vmi. (túlságosan féltem őket!) Na, ezt eljátszuk egy párszor, ő közben hangosan kacag, bár a fejét tartani már nem bírja, én meg jól leizzadok! Hát kérem szépen, én csak ilyen "kukacos" gyereket tudok szülni? De nehogy azt gondoljátok, hogy panaszkodom! Valójában nagyon jól szórakozom, mert olyan hihetetlenül aranyos, hogy meg kell zabálni!
A Nagynak közben Apa kitalált egy játékot: önmagával versenyezhet! Amikor már a fejünkön ugrál és már ketten sem bírunk vele, akkor fel alá kell rohangálnia a lakásban, amit mi stopperrel mérünk és mindig megjegyezzük, hogy nyert! Nagyon jó móka és hasznos is, hiszen este hamarabb elalszik:) Jaj, milyen szülő az ilyen? Gondolhatjátok, de higgyjétek el, annyi energia van benne, hogy én már reggel 10-kor elfáradok és ő még este 10-ig bírja megállás nélkül!!!! Nem könnyű ez a gyereknevelés, de már nem lennék meg nélküle! Imádom ezt a két banyát és remélem, hogy nagyon sokáig lehetek az anyukájuk!
Na, most jöjjön a süti. Az alap recept ez volt:

Nanaimo szelet
10 dkg vajat, 5 dkg cukrot, 5 evőkanál kakaót gőz fölött felfőzünk. Levesszük a tűzről belekeverünk 15 dkg darált kekszet, 5 dkg durvára vágott mogyorót,vagy diót, 15 dkg kókuszreszeléket. Ezt összegyúrjuk, majd egy tepsibe nyomkodjuk.
Krém: 10 dkg puha vajat kikeverünk habosra 25 dkg porcukorral, ehhez adunk 4 dkg főzés nélküli pudingot, majd o,5 dl tejszint. ezt jól kikeverjük, és rákenyjük a kakaós masszára.
Tető: 2o dkg étcsoki kevés étolajjal felolvasztva.

 

Én úgy készítettem el, hogy egy zacskó darált kekszhez:  kb. 1,5 dl tejet összekevertem cappuchinó porral, kb. 15 dkg maragarint felolvasztottam, 3-4ek kakaóport és ugyanennyi cukrot tettem bele és ezeket ráöntöttem a darált kekszre. A massza még eléggé szétesős volt, így kapott még baracklekvárt is, meg pirított diót (ez nagyon fontos!). A tetejére készítettem 3,5 dl tejből vanilliás pudingot , amit kikavartam kb. 10 dkg margarinnal. Felső rétegnek lehetett volna csokit olvasztani, de már nem akartam fokozni, így csak étcsokit reszeltem rá. Hétvégére már azuram megrendelte a következő adagot, Pocak meg majd elégedetten dagad tovább... Remélem érthető volt, de a recpt íráshoz nem értek igazán, mert annyira érzésből készülnek, hogy nehéz átadni, de azért próbálkozom!

 

 

 

ui.: köszönöm a szavazatokat, szuper kedvesek vagytok!!!!