Az ünnepi asztal nem csak attól szép, hogy roskadásig tele van, hanem attól is, ha szépen feldíszítjük.
Karácsonyi
ünnepi vacsora régen:
A
karácsonyi asztal a néphagyományban fontos szerepet játszott az ünnepkor. Mind
az asztal díszítésének, mind az étkezésnek szigorú rendje volt. A feltálalt
fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak. A karácsonyi abroszt az év során még
általában vetőabrosznak használták (ebből vetették az első gabonamagvakat, hogy
bő termés legyen.) Az asztalra gabonamagvakat helyeztek, ebből adtak a
baromfiaknak, hogy jól tojjanak, az asztal alá pedig szalmát tettek, annak
emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá
tették, hogy egészséges legyen, de volt ahol a gyümölcsfákra is kötöztek belőle,
jó termést remélve. A szigorú rituálékhoz tartozott, hogy a gazdaasszony nem
állhatott fel vacsora közben az asztaltól, hogy jól tojó tyúkjai legyenek. Az
ételek közül előnyben részesítették azokat, amelyek bőséget, jó termést ígértek
a háziaknak. Innen a bab, borsó, lencse, mák, dió, hal a (halpikkely miatt)
megjelenése a karácsonyi asztalon. A fokhagyma az egészséget, a méz (mézesbáb)
az élet édességét jelképezte. A kalácsból, almából az első falatokat
szétosztották egymás között, hogy a család mindig összetartson. A karácsonyi
morzsát összeszedték, és az állatoknak adták, hogy termékenyek legyenek, de jó
volt betegek gyógyítására, rontás elűzésére is. Sok helyen este az asztalt nem
szedték le, hogy a betérő kis Jézus ne maradjon éhes.
A paraszti étkezési szokások alapjai ma is megtalálhatók karácsonyi étrendünkben. Gyakoriak a halból készült ételek, de angolszász befolyásra elterjedt a pulyka is. A borleves egyértelműen a nagypolgári étkezési kultúra része, a mákosguba viszont a paraszti hagyományból ered, csakúgy, mint az elmaradhatatlan beigli (a diós, mákos kalács).
A paraszti étkezési szokások alapjai ma is megtalálhatók karácsonyi étrendünkben. Gyakoriak a halból készült ételek, de angolszász befolyásra elterjedt a pulyka is. A borleves egyértelműen a nagypolgári étkezési kultúra része, a mákosguba viszont a paraszti hagyományból ered, csakúgy, mint az elmaradhatatlan beigli (a diós, mákos kalács).
Szerencsére számtalan ötletet találunk, amelyek arra szolgálnak, hogy díszesebb legyen az asztalunk. Mi most majd egy angyalkát fogunk készíteni, akinek a szárnya lesz a szalvéta.
Asztaldíszek a netről:
A többi később, álmosak vagyunk:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése